Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

TANULMÁNYOK - Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei • 27

püspöki deputáció. A püspök egri rezidenciáját a várban olyan állapotba kell hozni, hogy Egerbe látogathasson. (Ehhez szükséges tudnunk, hogy Egernek a a püspöke 25 év óta Egerbe nem tette be a lábát.) Évi 4000 Ft jövedelmet kell a püspöknek biztosítani. Előírták, hogy Rákóczi kössön írásban megállapodást az egri káptalannal. S Rákóczinak kötelessége megértetni: a katonák ne ártsák bele magukat vallási dolgokba, ahogy a püspök sem törődik katonai ügyekkel. Már a főhercegi levél jelezte, hogy ezek a fő szempontok helyet kaptak Rákóczi kapitányi instrukciójában is, amelyet úgy látszik, hogy ezekben a hetekben állítottak össze. Többnyire szóról szóra megtalálhatók már Ungnád instrukcióiban is, de az Ungnáddal való tárgyalások alapját még nem ezek képezték. Az 1580-as évek végén az ellenreformáció győzelmével (Ausztriában) viszont természetszerű, hogy előtérbe kerültek. Nem véletlen, hogy a FelsőRészek főkapitányi székébe 1588 tavaszán Nogarola gróf személyében — 24 év elmúltával újra — katolikus tisztet neveztek ki, s a helyettese Claudius á Roussel is az. Rákóczi vallási kérdésekben elsősorban Prépostvári Bálint megértésére és támogatására számíthatott. Április 15-én Rákóczi már Roussel értesítésére reflektált. Az értékes levélre, amelyből bízvást következtethetünk Rákóczi hozzáállására, az új kinevezésével kapcsolatos érzelmeire, Spáczay Hedvig hívta fel a figyelmet.

52 Spáczay rámutatott az utóirat jelentőségére, amely formalitásoktól mentes szövegrész. Rákóczi itt megírta, hogy semmi anyagi érdeke, elvárása sincs az egri főkapitányi állással kapcsolatosan. Csak őfelsége iránti engedelmességből vállalja, továbbá azért, mivel tisztességgel meghalni leginkább Egerben lehet. Április 26-án kötötték meg Rákóczival Kassán az egri vár átvételével járó szerződést. Az áradások miatt késtek a küldöttek. Ettől az időponttól fogva a várhoz tartozó birtokok jövedelmének a kezeléséért egy személyben felelős; azaz Rákóczi a provizori feladatokat is elvállalta. Az egyházzal kapcsolatos követeléseknek a teljesítésébe is belement, de a püspök 4000 Ft járandóságának a biztosítását a vár jövedelmének a kigazdálkodásából nem vállalta. A német katonáknak a zsoldját kisebbíteni kívánta, a német vértes lovasok, ül. puskás lovasok (archibuserek) létszámát csökkenteni, a magyar lovasságot 70 saját lovasával viszont gyarapítani óhajtotta.

53 A Szepesi Kamara részletes beszámolójára készült főhercegi válaszból (május 13-i keltezéssel) tudjuk, hogy Hoffman György és Földvári István tárgyaltak a Kamara részéről Rákóczi Zsigmonddal. Ernő főhercegnek ekkor már hetek óta a rendelkezésére állt Body Menyhért volt egri udvarbíró kimutatása az egri várhoz tartozó elzálogosított birtokokról. A bécsi udvar Rákóczi egyik fő feladatának tartotta a birtokok visszaváltását, a jogtalanul elbitoroltak visszaszerzését. A főhercegi levél a Kamara megnyugtatására jelezte, hogy Rákóczi instrukciója olyan lesz, mint Ungnádé volt, és utasítást adott, hogy az esküszöveg is változatlan legyen.

54 Május 14-én aláírták Bécsben a kapitányi instrukciót. Június 2-án indították postával a Szepesi Kamara címére az instrukció másolatát.

55 Május 24-én Szegedy Pál csanádi püspök, aki 1587 végéig egri káptalani helynök és olvasó kanonok volt, postázta Eperjesről Nogarola grófnak Kassára Ungnád kapitányi esküszövegét.

56 Június 1-én Losonczi Annának Nogarola grófhoz írt leveléből úgy tűnik, hogy június 25-re tervezték Rákóczi beiktatását.

57 Valószínűleg Ungnádné félreértette a dátumot; Nogarola június 25-én Kassáról elindult, de csak 27-ón este érkezett Egerbe. A beiktatási ceremóniáról Noga-