Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei • 27
A fentiekből is nyilvánvaló, hogy a szükséges, előírt várjövedelem behajtása jogszerűen, szabályos formában a Kamara, illetve a várnagyok, udvar bírák számára rendkívül nehéz feladat volt a XVI. század utolsó negyedében. Az egri várban kielégítő gazdálkodásra csak nagy helyismeretet, szervezőképességet, határozottságot és egyéni tőkét felmutatni tudó várnagyok voltak képesek. így válik érthetővé, hogy az egri kapitányi instrukciók miért foglalkoznak tételesen a várnagy gazdasági kötelmeivel, az egyes kanonokoknak juttatandó összegekkel, a dézsmálandó birtokok várható tizedjövedelmével. A felsorolás távolról sem teljes, inkább a kényesnek és vitathatónak ítélt kérdésekre szorítkozott. A Szepesi Kamara a rögzített állapotok felülvizsgálását a legtöbbször késve végezte el. Például az egri vár 1578. évi számadása 63 000 Ft jövedelmet mutatott fel. Ebből arra következtettek 1583 őszén, hogy 50 000 Ft-ot évente zsoldfizetésre lehetne fordítani, azaz ennek megfelelő létszámot fenntartani. 28 Mivel ekkor 30 000 Ft-ot tett ki az évi összesítésben a katonaság fizetése 29 , azaz 1100 fős várőrség zsoldja (300 német gyalog, 200 magyar gyalog, 500 magyar lovas, 40—50 német lovas és a tüzérség) 30 , a Szepesi Kamara nyilván mintegy 1700 fős várőrség fenntartására gondolt, amely felülmúlta volna még a szatmári vár katonai létszámát is. De már Ungnád első évének a végén, 1585 telén az 1100 fős állomány zsoldhátralékának a kifizetésénél is gondban voltak, s Ungnádot a Szepesi Kamara az elhunyt váradi püspök pénzével kívánta kisegíteni. 31 1586. április 24-én Ungnád ismét fizetésképtelen. Elbocsátották az udvarbíráját és a katonái elől megszökött, tapolcsányi birtokáról írogatva könyörgő leveleket Kassára és Bécsbe, azt állítván, hogy pénz nélkül nem mehet vissza Egerbe. 32 A Szepesi Kamara lehet, hogy nem hitt neki, lehet, hogy azt várta, majd a sajátjából hitelez. De Ungnád Kristóf másfajta ember volt, mint utódja Rákóczi Zsigmond, talán magasabb kora miatt is merevebb és fukarabb (Losonci Anna ebben hű párja), úgyhogy a szept. 3-án Ernő főhercegtől kapott engedély alapján elzálogosított, egyik falubirtok árából fizette ki a zsoldhátralékot. 33 Az 1578—1585 közötti jövedelemcsökkenés kétségtelenül a török adóztatás, pusztítás számlájára írható. Az Egerrel szomszédos falvak is az 1570-es évek végére mind behódoltak a töröknek, utoljára Felnémet és Noszvaj. Maklár, Nagytálya, Andornak már több adót fizetett a töröknek, mint a magyar királyságnak, Nagytálya kétszer annyit. Amikor az andornakiak megtagadták az adót, a török felégette a szőlőhegyüket és koldusbotra jutottak. 34 A felnémetiek bátorsága tanulságos, mivel rávilágít Egernek a valóságos helyzetére. 1587 tavaszán a felnémetiek megtagadták a töröktől a tűrhetetlen nagy rovást. A nők és a gyermekek bemenekültek a város falai mögé, a férfiak felfegyverkezve a felnémeti megerősített kastélyban laktak, nappal a határt őrizték; a török közülük egyre többet foglyul ejtett. Kb. egy év elteltével, mivel a vármegye, sőt a vár adószedője is a portális összeírás elmaradása miatt további fejleményektől, földesuruk (a püspök, ill. a kincstár) elleni lázadástól félt, a vár katonai erejére támaszkodva felszólította őket a töröknek való behódolásra. 35 A török hódoltság tehát a város falainál kezdődött, Eger szigetszerű helyzete vitathatatlan. A magyar királyság egyik legerősebb végvára tövében, a legnagyobb számú végvári lovassággal a nagyobb áldozatokra is hajlandó parasztokat a töröknek való behódolásra kényszerítették, s ezt az intézkedést 1588 nyarán Rákóczinak is jóvá kellett hagynia! Rákóczi kapitányi instrukciójának olvasásakor Egernek ilyen illúzióktól mentes képét szem előtt kell tartanunk. 29
