Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei • 27
Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei A nagyobb várak parancsnoki székének betöltése alkalmával készített uralkodói instrukciók (utasítások) a várnagyok tevékenységének módozatait és működési terét meghatározó alapvető okmányok. Bizonyos értelemben a mai szolgálati szabályzatok és munkaköri leírások együttesei. Közvetetten a szóban forgó vár helyzetének összefoglaló jellemzését adják. A XVI. század második felében ezek az utasítások egyre hosszabbak, a bécsi hivatalnokok mindenre kiterjedő figyelmét tükrözik. A sűrűn egymást váltó kapitányoknak adott instrukciókban sok a változatlan rész, de csaknem mindegyikben volt több új vonás is, amelyet a mindig változó körülmények és az új kapitány személyének a tekintetbe vétele diktált. Az egri kapitányi instrukciók közül az utolsó, amelyet hazánkban őriznek Rákóczi Zsigmond nevére címzett. 1 Nyolc évvel Eger török megszállása előtt figyelmet érdemlő helyzetjelentést nyújt az egri várról. II. Rákóczi Ferenc ükapjának 2 , Rákóczi Zsigmondnak az élettörténetével még adós a történetírás. Csak az köztudott, hogy élete alkonyán Erdély kormányzója, majd fejedelme volt. A Szendrőn és főleg Egerben főkapitányként szerzett országos hírnév, első egri kapitányi évében családjának a főnemesi rendbe való felemelése 3 , életének meghatározó tényezői; Rákóczi Zsigmond egri kapitánysága valójában külön tanulmányt érdemelne. A szerző csupán arra vállalkozhat, hogy az egri kinevezésének az időrendi keretét és körülményeit felvázolja, de ennyiben is korrigálja és kiegészíti az eddigi szakirodalom megállapításait. 4 Rákóczi Zsigmond a szendrői várnagyi tisztét 1584 tavaszától 5 , 1587 nyaráig viselte. 6 Már 1587 elején felmerült egri várnagyi kinevezésének a gondolata 7 , Ungnád Kristóf második egri várnagyságának a harmadik esztendejében. 8 Az egri várnak 1586 tavaszától nem volt provizora (udvarbírája) 9 , s a katonák fizetését Ungnád nem csupán a szokásossá vált késéssel, de egyre több szabálytalanság árán tudta eszközölni. 1587 nyarán például, hogy a német katonaság ellátását biztosítsa, elhajtotta az egri jobbágyok ökreit, szám szerint kettőszázat, úgyhogy az őszi szántást csak üggyel-bajjal lehetett elvégezni. A katonái számára Ungnád lefoglalta az egri piacon a posztókereskedők áruit, ettől kezdve a kereskedők messze elkerülték Egert. 10 Ungnád Kristóf 1587. november 4-én bekövetkezett váratlan halála 11 után Ungnádné Losonczi Anna kényszerült magára vállalni az egri vár gazdasági terheinek a viselését 12 , azaz e tekintetben gyakorlatilag gazdátlan volt 27
