Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

KÖNYVISMERTETÉS - Cs. Varga István: Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében • 118

klub falát díszíti. A Hatvan melletti munkaszolgálatos időszak a költő megpróbáltatásainak sorában egy stációt jelentett. Akkor vall nyíltan, evokatív erővel hazaszeretetéről, amikor a hivatalos uralkodói körök őt is a megbélyegzettek közé taszítják. A hatvani kapcsolat epizodikus csupán Radnóti életében. Mégis jogos és méltányos emlékét, emberi és költői példáját tudatosan őrizni, hiszen kivételes tanulsággal szolgál élete és műve a jelenkor számára: az embertelenség világában tisztán megőrizte magában az embert. Kitagadva, sárgacsillagosan is hazájának vallotta ezt a lángoktól ölelt kis országot. Haláláig búvó otthoni tájra vágyott és remélte, hogy ,,van haza, hol értik e hexametert is". Cselekvésre nem volt lehetősége, de elutasította az ordas eszméket, és a mártíromságba szelídült lázadást választotta. Élete derékban tört ketté, de költészete a kor iszonyú szorításában kiteljesedett. A világháború pokoltölcsérében a költészet diadalát tudta megteremteni, ezért válhatott műve — Ady kedvelt kifejezésével szólva —-: „emberi dokumentummá". SÍROK — Németh László Németh László 1927 augusztusának elején feleségével és elsőszülött kislányával, Pocóval együtt érkezett Sírokba. Pocó alig 10 .hónapos, amikor az orvoskolléga, Graviczky László környezetváltozást javasol, hogy a kislány gyenge tüdejét ózondús hegyi levegőn kellene erősíteni. Borics O. Jánosék házában béreltek szobát az egykori Hárskút 28-as szám alatt, a mostani Vörös Hadsereg utca 28-as számú házban. A népi építkezés nyomait mutató tornácos, hatoszlopos házban a kapubejárat melletti tisztaszobát adták ki az üdülő vendégeknek. Itt laktak a „Doktor úrék" is. Ekkor ismerte meg Németh a gyerekkori, mezőföldi falutól elütő Sirok barlanglakásait, a nép nyomorát, a munkanélküliség emberségtorzító hatását. A temető mellett a siroki várig sétálva ismerkedett a magyar társadalmi valóság siroki mélységeivel. Fürkészve figyelte a hegyektől ölelt kis falu mindennapi életét. Sokat beszélgetett a falu jó kedélyű plébánosával, Vágási Domokossal, a társaságszerető Dömi bácsival. Eszmecserét folytatott a „sugaras" tanítóval, Wattay Istvánnal a népoktatás helyzetéről, a szociális körülményekről. A siroki nyaralás megerősítette szociális felelősségérzését, elkötelezettségét. Itt olvassa azt a két Tolsztojról szóló könyvet, amelyről recenziót ír a Nyugat számára, és amely egy jelentős és mély értelmű kérdéskörnek, az orosz irodalom és Németh László kapcsolatának az első megörökített mozzanatát jelenti. A siroki élmények, a Mátrában tett kirándulás az áradó forrása egy hosszabb elbeszélésének, amelynek címe: Aurél a Kékesre megy. Magától értetődő lenne, ha a siroki általános iskola nem távoli tájakon keresné névadóját, hanem azt Németh Lászlóban találná meg. Németh örökségének tudatosítására adott példát Gyöngyös, ahol a Berze Nagy János Gimnáziumban 1976-ban az első nyilvános helyen felállított Németh László szobrot avatta fel Czine Mihály (Tóth Valéria alkotását), és itt rendezték Németh tiszteletére az első tudományos emlékülést is. Irodalom: — Moldvay Győző: Németh László Sírokban, Heves megyei Népújság, 1976. április 18. — Németh László: Ember és szerep. Kecskemét, 1934. 43. — Cs. Varga István: Németh László Sírokban és Egerben. (Archívum, 1978. 111—117.) 124