Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

KÖNYVISMERTETÉS - Cs. Varga István: Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében • 118

HEVES — Hevesi Lajos, Bíró Lajos, Ady Endre A pályakezdés váradi és pesti éveiben a legtöbb eszmei és személyes szál Bíró Lajoshoz fűzte Ady Endrét. Bíró Lajos ugyan Bécsben született, de már hároméves korától minden gyerekkori emléke Heveshez köti. Itt lett példaképe Hevesi Lajos, a világhírre szert tett szerkesztő, a szecesszió útegyengetője, akinek a szülőházában élt Bíró Lajos — apja kora halála után — anyjával és húgával. Innen vezetett útja Egerbe, ahol a középiskolát végezte el, majd az írói érvényesülés lehetőségeit kínáló fővárosba. Nagyszerű nyelvtudását Párizsban tökéletesíti, majd Adyval együtt dolgozik Váradon. Barátságuk egyik jele volt az a baráti látogatás, amelyet Ady 1900 nyárutóján, dinnyeérés idején tett Bíróéknál Hevesen. Ady 1904-ben egy Párizsból küldött levelében Bíró hatását értékeli „talán a legmaradandóbbnak". Bíró ismerte fel elsőként Ady géniuszát, 1900 decemberében leírta már minősítését: „zseniális". Útjaik később elváltak, eltérő sorsuk sem feledtetheti a tényt: Hevesi Lajos szülőhelye, Bíró Lajos lakóhelye és Ady Endre hevesi látogatásának színhelye sokáig nyomtalan, a mai napig jeltelen a várossá nyilvánítást váró Heves nagyközségben. Irodalom: — Bíró Lajos: A fiatal Ady Endre. Nyugat 1919. 349. — Király István: Ady Endre, Bp. 1972. I. k. 27—28. — Cs. Varga István: Ady Endre barátsága Bíró Lajossal és látogatása Hevesen. (Archívum, 1977. 100—102.) SZŰCSI — Bajza József 1804. január 31-én született Bajza József a Heves megyei Szűcsiben, középbirtokos nemesi családból. Jogi tanulmányokat folytat Pesten és Pozsonyban, Ezek befejezése után a hevesi főszolgabíró mellé kerül joggyakornoknak. A lelketlen hivatali munka helyett a lélek vágyait követi: lírikus, a magyar színházügy lelkes szervezője és nagy hatású kritikus lesz belőle. Műfordításokat is végez, egy lengyel népdalt, nyolc szerb népkölteményt, egy skót népballadát fordított magyarra Herdernek a híres népköltési gyűjteményéből, amelynek címe: a Népek hangja dalokban. Bajza hasonló szerepet tölt be a magyar irodalomban, mint Belinszkij az oroszban. A színházkritika és az irodalmi élet egészének szervezésében elért eredményei alapján így értékelték a kortársak: ,,Bajza a literatúrában az, ami gróf Széchenyi a politikai pályán". Az irodalmat kevesek dolgából közüggyé akarta tenni. Kazinczy szépirodalmi felfogása, Kármán nemzeti igényű irodalomszemlélete után Bajza az irodalmi demokratizmus első meghirdetője, az elvi kritika irányszabó őse a magyar literatúrában. Kritikai elvének summája ma is érvényes: „A szigorú, de alapos kritika hasonlít a termékeny záporhoz. A gyöngék eleinte lehajlanak alatta, de csakhamar általa erősödve ismét felemelik a fejőket nagyobb elevenségben, mint előbb. Oly literatúrai mező termeszthet csak érett, ízes gyümölcsöket, melyet a kritikai záporok rendszerint járnak". Bajza a magyar művelődés, irodalomkritika, színházi kultúra fejlődésében sokkal jelentősebb szerepet töltött be, mint ahogy azt a jelenkori irodalmi köztudat megítéli! Irodalom: A magyar irodalom története. 3. k. 1965. Tóth Dezső: Bajza József. 523—535. Jelentőségükhöz mérten még mindig igen keveset tudunk Vitkovics Mihály, Bródy Sándor, Berze Nagy János, Breznay Imre, Maczki Valér, Zalár József, 125