Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

KÖNYVISMERTETÉS - Cs. Varga István: Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében • 118

Mann: „Házigazdám, Hatvány Lajos jóvoltából alkalmam volt futólag megismerni a magyar kultúra csúcspontját és mélységeit: hallottam Bartók Bélát muzsikálni és láttam a magyar falut. Csütörtökön Boldog községben jártam, ebben a szép és érdekes magyar faluban. A parasztok éppen a templomból jöttek ki. Takaros nép, az asszonyok színpompás, eredeti népviselete hatott rám lenyűgözően. Kár, hogy borús volt az idő, s nem sütött a magyar nap, amely még lángolóbbá tette volna ezt a képet.". (Thomas Mann rokonszenves érdeklődése és írásban rögzített minősítése azt is eszünkbe juttatja, hogy a takaros minősítés több mint az elegáns és a sikkes, mert a külső megjelenésen túl belső egyensúlyra, a magatartásnak és a jellemnek önmagában nyugvó egyensúlyára is utal.) Nem kerülték el Thomas Mann figyelmét az ellentétek, a szociális és kulturális ellentmondások sem: ,,. . .úgy éreztem, hogy ezeknek a parasztoknak kevés részük lehet a boldogságban és vidámságban, s ez a hatalmas és kidtúrától illetetlen népréteg nagyon nehéz viszonyok és ősi vegetatív formák között él, s az alsó és felső rétegek között nagyobb a feszültség, mint Nyugaton, pl. Svájcban, aholjenlenleg élek. Míg a mélységben élnek milliók, addig a napos csúcsokon él az úri osztály. E két réteg között nagyon nehéz a magyar író helyzete, akinek se lefelé, se felfelé nincs meg a hatási lehetősége, a polgári osztály pedig, amelyikre támaszkodhatna, hiányzik. Ilyen speciális viszonyok között a magyar szellem sorsa szomorú, de azért nem reménytelen. Egyrészt azért nem, mert fent is mutatkoznak bizonyos tendenciák a magasabb szellemiség felé, főként pedig azért nem, mert a magyar népben hatalmas szűzi erők szunnyadoznak, amelyek — jobb szociális viszonyok között — nagyszerű népi kultúrává bontakozhatnak ki.". (Szabadság, 1936. június 14.) Thomas Mann boldogi élménye belekerült a Doktor Faustusba, csupán Boldog földrajzi helyét változtatja meg az író, amikor Adrián Leverkühn magyarországi kirándulását leírja. A boldogi színhelyet a regénybeli színtérrel Mádl Antal vetette össze és azonosította. Az is lehetséges, hogy Thomas Mann a regénybeli jószágigazgató alakját a boldogi plébánosról mintázta, aki az írót a faluban kalauzolta, és hosszasan és sokat beszélgetett vele. A regény gyönyörűen megrajzolt nőalakja, Madame de Tolna is őrzi a tragikusan magányos és különös Hatvány Irén arcvonásait, akit Dr. Hirsch Albertné néven Hatvan nagyasszonyaként tiszteltek a kortársak. Irodalom : Hatvány Lajos: Egy emlék Thomas Mannról. Öt évtized. 1960. Győri Judit: Thomas Mann Magyarországon. Bp. 1968. Mádl Antal: Élmény és a mű a Doktor Faustusban. It. 1970. 473— 494. Thomas Mann: Doktor Faustus, Bp. 1967. 488. Kovács Ákos: A Grassalkovich-kastély és vendégei. (Hevesi Szemle, 1977. március, 38—41.) Thomas Mann 1935. január 27-i hatvani látogatásáról Cs. Szabó László számol be a Magyarország hasábjain. Radnóti Miklós 1943-ban Radnóti Miklóst munkaszolgálatra hívták be, a Bihar megyei Élesden, majd Hatvan mellett dolgozott. Hatvanhoz fűződő kapcsolata révén a fasizmus áldozatául esett mártírköltő emlékére a Hatvani Cukorgyárban 1979 májusában leplezték le Szabó Iván Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását, amely a művelődési ház emeletén a Radnóti nevét viselő ifjúsági 123