Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

KÖNYVISMERTETÉS - Cs. Varga István: Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében • 118

Könyvismertetés Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében A Heves megyei Propagandista különkiadásában jelent meg Csiffáry Gergely második könyve: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. (Első könyvének címe: Az egercsehi szénbánya története 1901—1976. Eger, 1977.) Csiffáry feladatvállalása rendhagyó, országosan is szinte egyedülállónak mondható. Bizonyos vonatkozásban azonban mégis vannak korábbi, egri előzményei is. Irodalomtörténeti szempontból a helytörténeti kutatás irányszabó ősének kell tekintenünk Maczki Valért, akinek nevét méltán őrzi utcanév az egri városközpontban. 1894-ben Egerben, az Egri Nyomda-Részvénytársaság kiadásában jelent meg — Zalár József előszavával — Maczki Valér könyve, amelynek címe: Népszerű felolvasások a magyar irodalom köréből. (A szerző a könyv egész jövedelmét az egri Dobó-szobor felállítási költségeire ajánlotta fel!) Maczki áttekinti a magyar irodalom Egerhez kötődő költőit, az Egerhez fűződő műveket. Ha csupán a legjelesebbeket említjük is, szép névsort állíthatunk össze: Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Gvadányi József, Vörösmarty Mihály, Arany János, Petőfi Sándor. Ezt a szerteágazó témakört könyvének egyik legértékesebb fejezetében Eger városa és a magyar irodalom címen tárgyalja. Szaktudományos jelleggel, bővebb bizonyító apparátussal folytatja Maczki munkáját Divinyi Mihály az 1938-ban Budapesten megjelent könyvecskéjében, amelynek címe: Eger a magyar költészetben. Külön kutatja az egri városkép irodalmi ábrázolását és az egri motívumok szerepét. Érdeme, hogy Mikszáth Kálmán Különös házasság című művének egri vonatkozásait is vizsgálja, és nem kerüli el figyelmét BródySándor regénye, az Egri diákok sem. Csiffáry munkájának közelebbi előzménye Sebestény Sándor munkája, az Egri emlékhelyek, Eger, 1970. (A Heves megyei Tanács V.B. művelődésügyi Osztályának kiadványa, első változata Egri hagyományok címen jelent meg 1968-ban Egerben, a Heves megyei Könyvtár Füzetei sorozatban.) Csiffáry sokban támaszkodhatott Sebestény Sándor gyűjtőmunkájára, aki könyvében az egri művelődéstörténeti emlékhelyeket részletesebben ismerteti, az egyes költők írók, tudósok, politikusok tevékenységéről a címszavak után lexikonszerű ismertetést ad. Csiffáry a gyűjtőmunkát egész Heves megyére és a megye szomszédságában lévő történelmi emlékhelyekre is kiterjesztette. A Történelmi emlékhelyek Heves megyében című könyvet Dr. Kende János> az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa és Dancza János, az egri Dobó István Vármúzeum tudományos kutatója lektorálta. Az előszóban olvashatjuk: ,,A kiadványt a párt, a tömegszervezeti és tömegmozgalmi politikai oktatásban, a közoktatásban és a közművelődésben egyaránt széles körben lehet hasznosítani". A könyv elejére zászlóként kitűzött mottó a népfront-aktivisták bevonásával végzett anyaggyűjtés célkitűzését, a feltárás szemléletét is érzékelteti. A mottó szerzője Váci Mihály, a közelmúlt szocia118