Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
KÖNYVISMERTETÉS - Cs. Varga István: Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében • 118
lista irodalmának méltatlanul elfelejtett költője: „Csak a múltat őrző jövő boldog, Érte állandó forradalmat vívjatok!" A Heves megyei tájhaza történelmi emlékeiről készített lelőhelyjegyzéket a szerző lényeglátó, de esetenként túlságosan szűkszavú ismertetésekkel egészítette ki. Szerencsés elgondolás volt, hogy a szűkebb értelemben vett, földrajzi helyekhez kötődő történelmi emlékhelyeken túl felfigyelt a természeti és kulturális értékekre is. Munkáját fogalmi tisztázással kezdi: a történelmi emlékhely definíciója helyett inkább a tartalmi ismérvek szerinti körülírást használja meghatározás céljából. A megye városait, falvait veszi sorra, szisztematikus pontossággal végzi feladatát. Néha azonban kételyt támaszt az olvasóban, hogy a könyv minden címszava megérdemli-e vajon a történelmi emlékhely elnevezést? A lelőhelyek adatszerű jegyzékét minden bizonnyal lehetett volna bővebb ismertetésekkel is kiegészíteni egyes esetekben, éppen a könyv használhatósága érdekében. Az útmutatáson kívül a tényszerűen ösztövér anyagot így élőbbé-elevenebbé lehetett volna tenni. A könnyebb tájékozódást elősegítik a könyv végén található mutatók: a földrajzi mutató, a személy névmutató, időrendi mutató valamint a természeti értékek mutatója. A vállalt munka a kötet összeállításával nem zárult le, ezt érzékelteti a könyv végén a jegyzetanyag számára, megjegyzések, kiegészítések céljából üresen hagyott, Jegyzet címen megjelölt két oldal. A tényanyag egy részét közelivé, vizuálisan is hatásossá és élményszerűvé változtatja az a néhány fotó, amely a könyvet nemcsak illusztrálja, hanem olvasóját az értelmezés és értékelés munkájában is segíti. A felvételeket Dr. Bakó Ferenc, Csiffáry Gergely, Kovács Béla, Dr. Nagy Árpád, Szederkényiné Kovács Eva készítette. A fotófelvételek lelőhelye: az egri Dobó István Vármúzeum Fotóadattára. A könyv borító- és kötéstervét Hegyi Márta és Kacsán György készítette. Csiffáry újabb könyve nem igényel részletes recenzeálást. A maga lexikonszerű tömörségével szinte minden megtalálható benne, amit első vállalkozáskor egy ilyen munka képes elvégezni, felmutatni. A méltatás helyett, a könyv jelentőségének elismerése mellett kell rámutatnunk arra, hogy ez a szép eredmény rávilágít megyénk egy régi irodalomtörténeti hiányosságára: a Heves megyében fellelhető, főként Egerhez és a megye más városaihoz, falvaihoz kötődő irodalmi értékeknek nincs irodalomtörténész kutatója. Ezen a területen Lőkös István végezte a legeredményesebb és legnagyobb munkát. Kezdetben a Heves megyei Népújság, majd pedig főként a Hevesi Szemle lapjain folytatta értékfeltáró, tudatosító és népszerűsítő tevékenységét. Hiányérzetünk azonban jogos még akkor is, ha Lőkös István, Bitskey István, Korompai János és E. Nagy Sándor több részfeladatot magára vállalt ebből a rendkívül gazdag és szerteágazó, sok vonatkozásban országos érdekű, a helyi szükségleteken túl a tágabb haza igényeihez és célkitűzéseihez is szorosan kötődő feladatsokaságból. A terjedelem korlátozottsága miatt csupán a legfontosabb részfeladatokra mutatunk rá az alábbiakban. Nem szólunk most azokról az írókról, akiknek életműve, bár nem tekinthető a korigénynek megfelelően feltártnak, mégis eredményes kezdeményezések révén az irodalmi és a köztudat szerves részévé vált, mint például Gárdonyi Géza vagy Reményik Zsigmond esetében. Inkább azokról szólunk — egy elkészítendő Heves megyei irodalmi emlékhelyek című könyvre is gondolva —, akik valami oknál fogva jelentőségükhöz mérten háttérbe szorultak, a kutatók érdeklődését kevésbé vonták magukra, és így érdemükhöz képest halványabban vannak jelen, vagy éppen hiányoznak irodalmunk és a megye lakosságának köztudatából. 119
