Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

FÓRUM - Szecskó Károly: Észrevétel Dancza János megjegyzésére • 111 - Dancza János: Valóban demokrata volt-e Milassin Kornél? • 111

sultságát és olyan kijelentéseket tesznek, hogy majd ők elintézik abelügyminiszterrel, hogy ez a rendőrség és a rendőrségi vezetők ne maradjanak a helyükön. Vegye tudomásul — mondotta Csirmaz Dezső — az a vezető tisztviselő, aki ezt a kijelentést tette, hogy a rendőrség igenis a helyén marad és nem a fasiszták kezébe kerül majd a fegyver, mint ahogyan az újonnan megszületett reakciós, hazafiatlan magatartású és a Bizottság vállain keresztül vezető-állásokba kerültek szeretnék." Szabó Sándor még érthetőbben és élesebben fogalmazott: „...Lehetetlen állapotnak tartja, hogy akadjanak vezető tisztviselők, akik eljárnak a rendőrség által összefogott fasiszták és németbérencek érdekében, a családtagjainak pedig hamis ígéretet tesznek a kiszabadításra. Ez a leghitványabb árulás. A harc kérlelhetetlen, de a demokráciát megölni és gátolni nem engedjük.. . ." Mondanom sem kell, hogy Milassin nagyon rosszul érezhette magát e kemény, bíráló kijelentések elhangzása alatt. A legnyilvánvalóbb színvallást azonban Milassin az alábbi eseménynél tette. 1944. december második felében 130 km-es gyaloglás után kerültem haza Egerbe illegális búvóhelyemről. Pár nap múlva már a MKP vezetőségi tagja lettem, és a párt javaslatára a Hazafias Népfront 1945 dec. 30-án kinevezett a rendőri szervek parancsnokává.

6 Megdöbbenve láttam, hogy a közismert fasiszták a legnagyobb nyugalommal járkálnak a városban. Nyomban javaslatot tettem a párt vezetőségnek, hogy a várban állítsunk fel egy internáló tábort, és a jelentősebb szerepet játszott fasisztákat internáljuk. Nyomban megbíztak, hogy a várat tegyem alkalmassá internáló tábor céljára és szervezzem meg az őrséget. Persze egy tábor felállításával járó munka nem maradhat titokban és a cél érdekében kiszivárogtattam a hírt, hogy a nagy létszám miatt a rendőrség a várba települ át. A valóságról pedig a kommunista párt vezetőségén — tehát néhány emberen kívül — egyetlen más párt, sőt hatóság sem tudott. 1945. január 12-én este egyetlen rendőr sem hagyhatta el a rendőrség épületét. Még a tisztek közül sem tudta egy sem, hogy mi készül. Este 10 órakor a politikai osztály vezetőjének Fehér Istvánnak és a bűnügyi osztály vezetőjének Lusztig Gézának egy-egy különböző név és címjegyzéket adtam át. Ezután már simán és zajtalanul, de percnyi szünet nélkül gördült az akció. És 2 óra leforgása alatt több mint 40 személyt vettünk őrizetbe és adtunk át a tábor parancsnokának: Bóta Bernátnak. Másnap kora reggel a pártszervező Domborócki Józseffel egy kényes ügyben Mátraderecskére kellett kiszállnom és csak estefelé érkeztem vissza. A komandatura előtt már várt rám Dr. Kardos László és Csirmaz Dezső párttitkár. Gondterhelten elmondták, hogy Milassin Kornél kormánybiztos felháborodva kereste fel a szovjet megyei parancsnokot Jakusevet őrnagyot és előadta, hogy a rendőrkapitány törvényes alap nélkül, önkényesen felállított egy internáló tábort és kérte őt, hogy oszlattassa fel a tábort és helyeztesse szabadlábra a letartóztatott „ártatlan" embereket. Az őrnagy azt választolta, hogy ez a mi belügyünk, amibe ő nem avatkozhat bele. Az őrnagy megérkezésem után megkérdezett, hogy vállalom e a felelősséget vagy szabadlábra helyezem a fasisztákat? Vállaltam a felelősséget és egyetlen fasisztát sem engedtem szabadon. Másnap 14-én küldönc kézbesítette a kormánybiztos levelét. A levél rövid, néhánysoros volt s lényegében a következőket tartalmazta: „Tudomásomra jutott, hogy a városban internáló tábort létesített, ahová f. hó 12-én több mint 40 személyt internáltatott. Miután internáló tábor léte114