Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád jogélete • 34

szüleivel. A lányok 12 éves korukban kapálnak, a fiúk 14. életévükkel kaszálnak. A tanító kitartó munkával is nehezen tudta elérni, hogy ne legyen igazolatlanul mulasztó gyermek, mert munkaidőben még félnapra sem akarták őket elengedni az iskolába. Csak hosszú harc árán sikerült győzedelmeskedni. Ivádon nem a gyermek őrzi a libát, disznót, erre külön pásztort fogadnak. A közös mezei munkában azonban résztvesznek.

3 A családban inkább az anya neveli a gyermeket, az apának se ideje, se kedve nincs az ilyesmihez.

4 A lányok 14, a fiúk 16 éves koruktól ismerkednek a szerelmi élettel. A társasélet színhelye a fonó, mely még ma is megvan. A faluban több fonót is szoktak felállítani, ahová az egykorú ,,egykorácsú" lányok bandába járnak.

5 A legények is bandákba tömörülnek, s minden kornak megvan a maga bandája. A fonóban játszanak, dalolnak, szeretik a zálogos játékokat, mellyeknek csókváltság a vége. Szombaton, vasárnap nem járnak a fonóba, inkább táncolnak.

6 Pénteki napom meg a legények nem mennek a fonóba. A társasélet másik találkozója a vasárnap délután. Ilyenkor az öregek kiülnek a ház elé, vagy a férfiak az urasági kert alacsony kerítésre, a fiatalok pedig a Pétervására felé vezető úton sétálnak. Ma már karonfogva is jár a leány a legénnyel kettesben, de csak ha komoly udvarlója s ez is csupán vasárnap délután van megengedve.

7 A társasélet színhelye az ,,ió" is. ló (táncmulatság) csak nagyobb ünnepeken van, de leginkább a farsang vasárnap előtti vasárnap, az ún. Kövér vasárnap szokták tartani házaknál. ,,Lánykorunkban bizony a leányok mezítláb mentek az ióba, a legények meg csizmában, de nem taposták le a lábunkat, mert ügyesen táncoltak".

8 — mondja az egyik adatközlő. A legény már fiatalon kiszemeli a lányt s ezért gyakran évekig jár a lányos házhoz. A látogatás napja kedd, csütörtök és vasárnap. Máskor is lehet, csupán pénteken nem, mert akkor a háziak régen vöröshagymát adtak neki. Ma már nem adnak, de a falu közvéleménye megszólja: „Nem szégyenli magát, még pénteken is lányhó jár".

9 Előfordul az is, hogy többen udvarolnak egy lánynak. Ilyenkor a férfiak megverekednek. Ha pedig más faluból akarnak udvarolni Ivádon olyan lánynak, akinek ivádi legény udvarol, azt közösen verik meg. Az adatközlő gyermekkorában még sok verekedés volt, ma egyre kevesebb.

10 Amikor már a legény komolyan kezd udvarolni egy lánynak, a lány elmarad a többitől, elmarad a fonóból, csak „othol" marad s várja a legényt. Az udvarlás azután addig tart, amíg a lány el nem éri a 16-20 évet, a legény meg a 21-25 évet, a házasságkötés mai rendes idejét, és a lányos háznál el nem tudják készíteni a szükséges kelengyét, meg nem veszik az 1 szoba bútort. A lakodalomra komolyabb készülődés akkor kezdődik, ha a legény eljegyzi a lányt.

11 A lányoknál a házasságkötés ideje a második világháború óta tolódott ki. Addig a 15-16 éves lányok és náluknál 8-10 évvel idősebb legények házasodtak össze. A legényrendesen akkor nősült, amikor a katonaságból visszajött. Előfordult az is, hogy idősebb lányt vettek el, mert 28 évnél idősebb legényhez már fiatal lány nem ment.

12 Még a század elején a 20 éves lányt már vénlánynak tekintették, ma már kitolódott a kor s csak 24-25 éves korban kezdik annak tartani.

13 Az eljegyzés a század elején még kendő váltással történt. Erre az alkalomra fejre való kázsmér kendőt vásároltak s azt elcserélték. A század elején az eljegyzést még az öregasszonyok intézték nagy titokban úgy, hogy senki meg ne tudja. A szerelmesek titka azonban rendszerint az egész falu titka volt s hamar meglesték, mikor van a kendőváltás. Mikor tehát az öregasszony a legényes háztól a lányos házhoz elvitte a kendőt, hogy elcserélje, a fiatalok odalopództak 36