Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Az egercsehi bányászok életkörülményei 1907—1946 • 123

ezenfelül pedig csak 6 napos pótszabadságot engedélyez az igénylőknek. Az aki többet kér a vállalattól, törlik a létszámból és elveszti egyéb kedvezményeit is.

75 Az üzemi bizottság e határozatával egy régi gyakorlatot tett magáévá, ugyanis az üzemben régtől fogva engedélyezték a falusi munkásoknak, hogy a mezőgazdasági munkák végzése miatt hosszabb szabadságra menjenek, majd annak bevégzése után visszatérjenek a bányához. 1945-ben viszont az üzemi bizottság a súlyos szén- és egyéb fűtőanyaghiány miatt kénytelen volt a szabadság mértékét szabályozni, s a bányászokat az eddigi gyakorlattól eltérően csak minimális pótszabadságra engedte. A felszabadulás utáni első hónapok közellátási nehézségeivel is meg kellett birkózni. Az 1945. április 4-i ülésen az üzemi bizottság az élelemtári beszerzésekkel annak mindenkori vezetőjét bízta meg. Ezzel egyidőben Harkó Károlyt az MKP vezetőségi tagját felmentik a közellátási teendők végzése alól. A kantin korábbi, nyerészkedésre törekvő vezetőjét leváltják — éppen a munkásság követelésére.

76 Az a körülmény, hogy a rendkívül nehéz helyzetben az üzemi bizottságoknak kellett magukra vállalniuk a munkásság élelmezési problémáit, de legalábbis annak nagy részét, szükséges rossz volt. Szükséges volt még akkor is, amikor már a tulajdonosok, igazgatóságok átvették a vállalatok vezetését, s az üzemi bizottságoknak az üzemi bizottsági rendelet értelmében ellenőrizniük kellett a gyárvezetést. A munkáspártok és Szakszervezeti Tanács elvileg helyesen szólították fel az üzemi bizottságokat arra, hogy élelmi szer beszerzéssel és elosztással ne foglalkozzanak, inkább a vállalatok vezetőségeit kényszerítsék erre. Az üzemi bizottságok az élelembeszerzés területén is csupán ellenőrzést gyakoroljanak. Ez a törekvés feltétlenül helyes, de az infláció idején keresztül vihetetlen volt.

77 Az egercsehi szénbánya budapesti Központi Igazgatóságának Üzemi Bizottsága, csak 1945. április 8-án vette fel a kapcsolatot bányaüzemeivel. A két üzemi bizottság megismerkedése után a budapesti kiküldött tájékoztatta a helyieket arról, hogy a Központi Igazgatóság rövidesen felveszi a kapcsolatot a vidéki üzemekkel.

78 Az 1945. április 18-i üzemi bizottsági üléssel egy másik szakasz kezdődik a bizottság működésében. Formálisan ez úgy jelentkezik, hogy az üzemi bizottsági tagok és a vállalat képviselője mellett az ülések résztvevői között van a helyi üzemi MKP titkár és a bányász szakszervezeti titkár, aki egyébként az MKP üzemi szervezetében vezetőségi tag is. Ennél jelentősebb változás, hogy az üzemi bizottság a korábbi javaslatok mellett határozott követelésekkel áll elő. Egyes esetekben, mint az elmaradt 3 havi zsírpótlék ügyében sztrájkkal fenyegetőznek, ha nem fizet az Igazgatóság. 1945. április 1-től az üzemi bizottság visszamenőleg követeli a munkaadótól a bányamunkások bérének 50%-os emelését. Az üzemi bizottság tagjai közül egy embert az irodára küldtek, hogy az a vállalat minden tevékenységét ellenőrizze. Ezen kívül két embert (1 pártvezetőségi tagot és 1 üzemi bizottsági tagot) azzal a megbízatással küldtek ki Borsod megyébe, hogy a sajószentpéteri és putnoki körzetekben, az ottani megélhetési viszonyokról, fizetésekről írásos jelentést hozzanak.

79 1945. áprilisában még mindig az ellátási körülmények javítása az egyik fő feladat, így például a tejellátás megszervezése fontos kérdés. Naponta 300 liter tejet osztanak szét 2 pengő 30 filléres áron. A tejárusítás május 1-től már rendszeres a bányatelepen. Az üzemi bizottság határozatára szétosztják az élelem139