Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Az egercsehi bányászok életkörülményei 1907—1946 • 123

tári korpát. A sertéstulajdonosok személyenként 20 kg, míg mások 10 kg korpát kapnak.

80 Az üzemi bizottság fontos feladatának tekinti a munkafegyelem megszilárdítását. Körlevélben szólítják fel az egercsehi és pétervásári orvosokat, szigorúbban vizsgálják meg a betegállományba kerülő munkásokat. A betegség címén „batyuzó" (kereskedéssel foglalkozó), a többi munkás nyugalmát zavaró bányászokkal szigorúbban bánnak. Ilyen esetekben felmondással küldik el őket a bányából.

81 Ezen jogát az üzemi bizottság az április 29-i ülésen elfogadott határozat alapján gyakorolja, amikor úgy döntöttek, hogy a munkásfelvételeknél illetve elbocsátásoknál az üzemi bizottság megbízottja ellenőrzést gyakorol.

82 Figyelemre méltó változásokról szerezhetünk tudomást a május 29-i ülés jegyzőkönyvéből. Ezen részt vettek a budapesti, a bélapátfalvi és az egercsehi üzemi bizottsági küldöttek, illetve tagok. A csehiek élesen reagáltak a megbeszélés során a budapesti igazgatóság erős központosító, ellenőrző tevékenysége, koordináló szerepe ellen. A cementgyáriak a központhoz való viszonyukat a budapesti Szakszervezeti Tanáccsal való előzetes tárgyalás eredményétől tették függővé. Hasonló állásponton voltak az egercsehiek is. Az egercsehi üzemi bizottság előadta, hogy a kapcsolatot felvette a vállalat központjával, „azonban a munka jogán fenntartja magának a jogot, hogy a központ dolgaiba beleszóljon, valamint, hogy ellenőrizze. Beszélnek továbbá arról, hogy a bányákat rövidesen államosítani fogják, amikor gyökeres változásokat fognak eszközölni."

83 Valójában azt érezni, hogy az üzemi bizottságok működését szabályozó rendelet csak azok ellenőrző és javaslattevő jogát rögzítette, viszont a gyakorlatban az üzemi bizottság nagyrészt gazdája és felelősségteljes vezetője volt a vállalatoknak. így a rendelet már nem felelt meg a várakozásnak, és harcot indítottak a nagyobb hatáskört biztosító rendelet kiadásáért. 1945. június 5-én megjelent az üzemi bizottságok új működési szabályzata. Ez már álalánossá tette az üzemek munkásellenőrzését, növelte az üzemi bizottságok ellenőrzési tevékenységének lehetőségét. Hatáskörüket az új rendelet a következőkkel erősítette meg: „Az üzem vezetője (munkáltató) köteles minden iratot, amely az üzem számára a szokásos üzletmeneten túlmenő kötelezettséget tartalmaz, az üzemi bizottság által láttamoztatni".

8i Egercsehiben a bányász szakszervezet helyiségében június 15-én új választásra került sor. A választást lebonyolító bizottság részben az Iparügyi Miniszter rendeleti előírásai szerint, részben az alábbi eltérésekkel választotta meg az új üzemi bizottságot. A rendelettől eltérően nem 10, hanem 20 jelöltet írtak ki a. szavazólapon az 5 munkástag megválasztására. Tehát nem tüntették fel külön szavazólapon a rendes- és a póttagokat. Hasonló eltéréssel választották meg a tisztviselőkből is a rendes és a póttagokat, ahol a rendes és a póttagokat az elnyert szavazatok sorrendjében rangsorolták. Az eltérést azzal magyarázták, hogy a Magyar Közlöny számát a választás napján a déli órákban kapta csak meg a választási bizottság. A rendelet előírásaitól eltérően végrehajtott választást, a választási bizottság szabályosnak és érvényesnek nyilvánította.

85 A választásnál még volt egy érdekes körülmény. A megválasztott új üzemi bizottság rendes munkástagjai közül négyen, póttagjai közül pedig ketten a választási bizottságnak is tagjai voltak. A választás vezetője, a szakszervezeti elnök az új üzemi bizottság munkástagja lett, és a munkavállaló ellenőrei közül egy fő tisztviselői póttag lett. 140