Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Az egercsehi bányászok életkörülményei 1907—1946 • 123

Ilyen országos előzmények után 1945. március 11-én Egercsehiben két budapesti kiküldött jelenlétében előbb megválasztották a Bánya- és Kohómunkások Szakszervezetének vezetőségét.

65 Az üzemi bizottságok választásával kapcsolatos rendelet szerint ugyanis a választások előkészítésével az illetékes szakszervezeteket bízták meg.

66 Az új szakszervezeti vezetőség 1945. március 15-re tűzte ki az Egercsehi Üzemi Bizottság alakuló ülését. A fenti napon a bányatelepi kantin nagytermében lezajlott gyűlésen részt vettek Sztán Ferenc,

67 az MKP járási titkára, Lengyel Péter, a bányász szakszervezet elnöke, a munkásbizalmiak és 128 bányánál dolgozó férfi munkás. A gyűlésen Sztán Ferenc titkár javasolta a résztvevőknek, hogy az üzemi bizottságot nyílt szavazással válasszák meg, azok közül, akiket a vezetők kijelöltek. Javaslatát a munkásgyűlés elfogadta, s egyenkénti nyílt szavazással megválasztotta az üzemi bizottságot.

68 A megválasztott üzemi bizottság saját kebelén belül, a bizottság elnökéül Parádi József vájárt és alelnökként Krivos Ignác főgépészt jelölte.

69 Bár az üzemi bizottságok választását rendelet szabályozta, s titkos választást írt elő, a fenti esetben ettől mégis eltértek. A nyílt szavazást Sztán Ferenc azzal magyarázta a gyűlésen, hogy a szakszervezet vezetőségválasztásának tapasztalatai indokolták.

70 Az üzemi bizottság tagjainak létszáma a dolgozói számarányokat tükrözte, ui. 1945-ben 539 munkás és 44 alkalmazott dolgozott a bányában,

71 s így 5—5 rendes és póttagot választottak a munkások közül, illetve 2—2 rendes és póttagot a tisztviselőkből. A megválasztott üzemi bizottság tagjai közül az MKP üzemi vezetőségi tagjai voltak: Garamszögi József, Parádi József, Bóbita János és Palla Ferenc.

72 Tehát megállapítható, hogy az MKP vezetésével és irányításával megalakult üzemi bizottságban kezdettől fogva adva voltak a pártirányítás érvényesülésének feltételei. Az üzemi bizottságok működését szabályozó első rendelet, csak a 200 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemek bizottságainak adta meg a teljes munkafolyamatba való betekintés jogát, vállalat egész menete feletti ellenőrzési jogot. Az üzemi bizottságok hatásköre az ilyen nagyságrendű termelési egységeknél — így az egercsehi bányaüzemnél is — kiterjedt az üzemek munkaviszonyát illető összes ügyekre: a munkabér, a munka- és szabadságidő kérdésére, az alkalmazottak munkaviszonyból eredő jogainak érvényesítésére, a vállalat és munkások közös gazdasági és jóléti érdekeire, a családvédelemre, az üzembiztonsági, az egészségvédelmi, a kulturális és jóléti intézkedésekre, az alkalmazottakkal való bánásmódra, a fegyelmi ügyekre, a munkaviszályok békés elintézésére, a gyári munkarend valamennyi kérdésére.

73 Az egercsehi üzemi bizottság is már második ülésén sürgette a németek által tönkretett lakások mielőbbi helyreállítását, a lakásigénylők gyors ellátását. Törekedett a családfő nélkül maradt bányászcsaládok helyzetének javítására. Így a németek által elhurcolt munkások feleségeit ideiglenesen beosztották iroda- és műhely takarításra, vagy küldöncszolgálatra. Ezen túl az üzemi bizottság és az üzemigazgatóság közös beadvánnyal fordult a Heves vármegyei Nemzeti Bizottsághoz és a Közellátási Kormánybiztoshoz a szón mázsánkénti árának 20 pengőre emelése ügyében.

74 Az 1945. március 25-i ülésen az üzemi bizottság — a munkásság tömeges igényére — mivel a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat meg akarják kezdeni, úgy határozott, hogy elsősorban a fizetéses szabadságot vegyék igénybe, 138