Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)
KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Az egercsehi bányászok életkörülményei 1907—1946 • 123
10. táblázat Év Összes földalatti mun- Összes földalatti munkásnak 1 műszakra eső kasnak 1 műszakra eső átlagkeresete átlagkeresete 1928 5,28 100,0% 3,20 100,0% 1929 5,00 94,6% 3,26 101,8% 1930 4,80 90,9% 3,14 98,1% 1961 4,10 77,6% 3,14 98,1% 1932 3,92 74,2 % 3,06 95,6 % 1933 4,08 77,2 % 3,02 94,3 % 1934 4,09 77,4 % 2,98 93,1 % 1935 4,31 81,6 % 2,99 93,4 % Az előzőekben a földalatti munkások kereseti viszonyait vizsgáltuk meg. Most nézzük meg a külszíni munkásokét is, és hasonlítsuk össze a kettőt. Az eredmény a következő lesz. A földalatti munkások műszak-keresete jobban esett a válság idején, mint a külszínieké. Ez a termelési eredményekkel is összefüggést mutat, de csak részben. A válság idején az egercsehi bányában 4 napot dolgoztak, és csak azok akik nyáron is, tehát egész évben a bánya állandó munkásai voltak. Ezek elsősorban a csehi kolónia munkásai közül kerültek ki. A bányaigazgatóság, nem vette fel a szerződéses falusi munkásokat, akik jórészt a külszíni munkákat végezték. 58 A bánya dolgozói közül évente kb. 100—120 fő munkás a nyári hónapokban mezőgazdasági munkát végzett. Ezek a környék falvainak lakói, akik a válság alatt alig, vagy igen korlátozott mértékben kaptak munkát a bányánál. 59 Miért alacsonyabb a földalatti munkások átlag-műszakkeresete, mint a külszínieké? A külszíni munkások létszáma mintegy 100—120 fővel csökkent, de főként azokat bocsájtották el, akik a legalacsonyabb munkabérért dolgoztak. A normál üzemmenet végzéséhez szükséges jobban fizetett szakmunkások (villanyszerelő, lakatos, kovács stb.) viszont helyben maradtak. 60 A világgazdasági válság után 1936-ra a bányánál igen feszült légkör alakult ki, éppen a bérproblémák miatt. Ezt jól tükrözi egy 1936-ból való bizalmas rendőrségi jelentés is, 61 valamint az az esemény, hogy 1936. júliusában az 55 bányamunkás otthagyta az egercsehi bányát. 62 Az üzemi bizottság létrejötte és működése a bányák állami kezelésbe vételéig A történelmi szükségszerűség hívta életre az ország felszabadítása után a termelés eredményes megindítására, a tőke hathatós ellenőrzésére az üzemi bizottságok rendszerét. Az MKP hamar felismerte az üzemi bizottságokban rejlő nagy forradalmi energiát és lehetőséget, s ezért élére állt és irányította az üzemi bizottsági mozgalmat. Az üzemi bizottságok központi irányításának kezdetét a párt Központi Vezetőségének 1945. január 19-i ülésétől lehet számítani. Az itt született határozat szerint meg kell gyorsítani az üzemi bizottságok létrehozását az egész országban, és a párt politikájának megfelelően kell azokat irányítani. 63 Ennek hatására 1945. februárjában, az újjáalakuló szakszervezeti vezetés elkészítette az üzemi bizottságok ideiglenes működési szabályzatát és 1945. február 18-án megjelent az első üzemi bizottsági rendelet is. 64 137
