Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)
KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Az egercsehi bányászok életkörülményei 1907—1946 • 123
1918. november 30-án a csehi bányánál dolgozó 557 munkás közül 199 volt telepi munkás, s ők vagy a szúcsi, vagy az egercsehi telepen éltek. A fennmaradó 358 fő falusi munkás volt, vagyis bejáró. Az 5. táblázat 19 településén élő, a bányánál dolgozó munkást vette figyelembe. 1919. április 30-i statisztika szerint a bánya 767 munkása közül 251 fő élt telepen, s 516 fő volt bejáró falusi munkás. Az 5. táblázat a bányanyitás után egy évtizeddel későbbi állapotot mutat a bejárókról. A legjelentősebb bejárófalvak: Egercsehi, Szúcs, Egerbocs, Fedémes, Mikófalva, Szentdomonkos és Hevesaranyos. Az Istenmezejéről bejáró munkásokat ez időben nem találjuk köztük, ui. az 1918. novemberi forradalmi események során 50 istenmezeji munkás végleg kilépett a bányától. 21 Az egercsehi bányatelep első betelepülőit a fenti falvak eljáró bányászai között kereshetjük, akik Nógrád és Borsod megye bányáiban váltak szakmunkásokká, s akikre a legnagyobb szüksége volt a kiépülő új szénbányának. A nem helyi szakmunkások betelepítése végett, a bánya megnyitásával együtt hozzákezdtek a lakótelepek felépítéséhez. 22 Az egercsehi bányatelep két helyen létesült, amellett az aknák közelében is építettek lakóházakat, és legényszállásokat. A központi telep az ún. Pincevölgyben, az aknától keletre Egercsehi és Szúcs között épült fel. 1910-ben a Központi Telepen elkészült az igazgatói és három tisztviselői lakás (3—4 szobával), 23 munkáslakóház, egyenként 4 lakással. 23 A másik telep Szúcs község mellett létesült. (Bagólyuk) 24 Itt 1910-ben szintén 23 munkáslakóház épült (4—4 lakással), továbbá egy főaknászi és egy altiszti lakás. 1911-ben egy munkásbarakkot építettek Szúcson, kettőt pedig a két aknánál. 1912-ben Ödön aknánál (Hagymástelep) kétszer hatlakásos munkáslakóház létesült. Szúcson elkészült egy 4 lakásos felügyelői lakás és 5 négylakásos, valamint egy 14 lakásos emeletes munkásház. 1910-ben Mónosbélben a rakodónál 1 munkásház és egy munkásbarakk épült. 25 Az Egercsehi Központi Telepen 1912-ben elkészült a központi iroda, a kantin és a csendőrség épülete. 26 Szúcs bányatelepen szintén volt egy kantin, s a bányavállalat még 1907-ben ide épített egy kocsimérleget. Ott mérték a kitermelt szenet. 27 A bányatársaság 1911-től gyógyszertárat működtet a telepen. 28 Adatok a bányászok élet- és munkakörülményeihez 1907—1918 között Munkaviszony Az egercsehi bányamunkások legkorábbi harcáról (bérharc) 1908-ból van tudomásunk. Kilenc bányász behatolt az igazgatósági irodába és bejelentették, hogy ők azonnal ott akarják hagyni a munkát, s követelték addigi bérüket és munkakönyvüket. A bánya vezetősége azonban kijelentette, hogy a bányászok 14 nap eltelte után fölmondhatnak, akkor majd megkapják a bérüket és munkakönyvüket. Ez a döntés felháborította bányászokat, akik elkeseredésükben az igazgatósági épület ablakait betörték. A bányászokat az igazgatóság által kihívott csendőrök bekísérték a pétervásári járásbíróságra, ahol eljárást indítottak ellenük. 29 A bányásznak az 1854-es bányatörvény szerint jogában állott bérének meghatározott időben való ki nem fizetése esetén felmondás nélkül kilépnie a 129
