Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35
színházak műsorát. A némafilm e korai korszaka egyik legismertebb európai sztárjának: Henny Portennek egész sor filmje megfordult Egerben, de nem hiányzott a világhíres dán Valdemár Psilander játéka sem. — Említésre méltó, hogy feltűnően sok magyar filmet vetítettek ebben a korszakban. A némafilm időszaka egyik legképzettebb művészének, Kertész Mihálynak több szép munkája, s az első ünnepelt magyar filmszínésznőnek: Mattyasovszky Ilonának és Lenkeffy Icának néhány filmje is ekkor került az egriek elé. A Tanácsköztársaság szocializált mozgókép-színházai a rendkívül nehéz viszonyok ellenére is igyekeztek megfelelni az új társadalmi, politikai és gazdasági rendszerben reájuk rótt feladatnak. A filmet a kifejezett nemes szórakoztatás és az ismeretterjesztés szolgálatába állították és száműzték műsorukról a léha, alantas ösztönöket felébresztő darabokat. Iparkodtak olyan rétegeket — a helyzet adta problémák ellenére is — bekapcsolni a filmek élvezetébe, amelyek eddig nem jutottak hozzá. A 133 nap kulturális eseményei kibontakozásának azonban a nemzetközi reakcióval szövetkezett fehér terror vetett véget. A mozik és a hatóságok A legelső egri mozik rendőrhatósági-, illetve játszási engedélyét egy 1901-ben kibocsátott belügyminisztériumi körrendelet alapján (64.573.sz.)a városi rendőrkapitány adta meg legfeljebb 4 hónapi időtartamra. A rendelet szerint hasonló elbírálás alá estek, akár csak a bűvészek, cirkuszok, állatsereg letek, a bábszínházak „mutatványai", vagy éppen az utcai zenészek és a „táncvigalmak". — A városba érkezett vándor mozisok is alkalomszerűen a rendőrkapitánytól kapták egri filmelőadásaik megtartására jogosító engedélyüket. Az engedély alapján megtartott előadásaik minden napja után pedig a város közpénztárába a szabályrendeletben megszabott bizonyos pénzösszeget tartoztak fizetni. Akik a Városi Színházban kívánták bemutatni programjukat, azoknak a színügyi bizottságtól kellett előzetesen — megfelelő napi vagy heti bér ellenében — kibérelniük az épületet. Az első, aki részére a városi hatóság iparengedélyt adott ki, dr. Fodor Lászlóné, az Uránia mozgófénykép-színház tulajdonosa volt. Ettől kezdve az egri mozisokat felvették a városi iparlajstromba. Említésre méltó azonban, hogy kezdetben az iparengedélyek kiadására csak a mozi megnyitása után került sor. Fodorné bemutató előadása utáni napon Militzer Gyula rövid életűre sikerült Színház Mozgója öt nap, az Egri Keresztény Iparoskör Mozgókép Otthona pedig már közel 3 hónap múltán kért és kapott iparengedélyt a városi hatóságtól. A rendőrség már kezdetben is meglehetősen éberen őrködött a mozik közbiztonsága felett. Például amikor a Dobó téri Eodor—Damó-féle mozgó forgalma ,,a moziláz" során ugrásszerűen megnőtt, nyerészkedési célból ,,a mozgófénykép-színház előadásaira nagyobb számú jegyeket adtak ki, mint az ülőhelyek száma" a rendőrkapitány azonnal közbelépett, ,,mivel azen állapot miatt előálló zsúfoltság és tolongás nemcsak közrendellenes, hanem tűzveszélyes is" — mint a hivatalos jelentés megállapította. Ezért az ülőhelyek, illetve az előadásokra kiadható jegyek számának meghatározása céljából a városi rendőrség vezetője helyszíni szemlét rendelt el. Az egri rendőrség azonban nem foglalkozott a mozik e korai fejlődési szakában a műsorra tűzött darabok ellenőrzésével, cenzúrázásával. Az egri Városi 89
