Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

Színházban 1912—13-ban működött Olympia néhanapján ún. „férfi estély ek" -et rendezett, amikor kizárólag felnőtt férfiközönség előtt a pikantérián túllépő, meglehetősen szeméremsértő párizsi filmeket vetítettek. Még évek múltán is megbotránkozással beszéltek a városi képviselőtestület ülésén erről az otromba üzleti nyerészkedési fogásról. Egészen egyedülálló érdekessége miatt meg kell azonban említeni, hogy 1912 augusztusában a megyebeli hatvani mozi egy ,,erkölcsromboló hatású" filmjének bemutatását megtiltotta a járási főszolgabíró. ,,. . . helyes cenzúrát csinált — írta az Eger c. lap augusztus 10-i számában — midőn a műsorban látta, hogy a Regula Ede rablógyilkosságát akarják bemutatni, betiltotta annak a számnak az előadását. Más alkalommal a Haverda Mária (azaz a róla szóló gyilkosságot tárgyaló) filmjét tette indexre. . . Azzal igazán nem kell törődnie a. . . főszolgabírónak, hogy ezért megabcúgolta az illető mozi törzsközönsége. Nem, még az sem lesz baj, ha Az Est (budapesti bulvárlap) ír majd ellene hasábos förmedvényt a ,,jogtalanul és brutálisan legázolt szent szabadság nevében." 1914-ben a helyi sajtó — a német fiatalkorúak bíróságának tapasztalatai alapján — már ,,a mozi veszedelmei"-ről cikkezik, kifejtve a bűnügyi filmeknek a gyermekekre gyakorolt veszélyes hatását. Ezzel a témával kapcsolatban 1912 decemberében országos érdeklődésre számot tartó megnyilatkozásra került sor. Az Uránia mozi évi közgyűlésén megjelent Molnár Viktor nyugalmazott államtitkár, a mozi-mozgalom egyik lelkes támogatója. Felszólalásának ,,igen érdekes és aktuális gondolata a mozgófénykép kulturális jelentőségének megvilágítása. A mozgóképnek óriási jövője van az emberiség fejlődésében, oktatási és gazdasági rendszerében. Ma 13 600 vállalkozás foglalkozik ezzel az iparral, mely évente 1500 milliónál (koronában kifejezve) nagyobb tőkét forgat. A mozgó-előadásokat 2000 millió ember látogatja. Csak Magyarországon van mintegy 500 ilyen színház, körülbelül 10 millió látogatóval és 15 millió korona bevétellel. Ezért veti föl azt az eszmét, hogy a mozgószínházakat legalább ideiglenesen állami monopóliummá tennék. Ezáltal a mozgóképekben rejlő kulturális hasznot rövidesen közkinccsé tehetnők. Az ilyen egyedárúság... a mozgó-ipar kétségtelen kinövéseit megakadályozná és amellett igen nagy a közművelődés érdekében hasznosítható jövedelmek biztosítana" — fejezte be beszámolóját az Eger c. lap. 1913-ban azután Egerben napirendre tűzték a mozik megrendszabályozásának ügyét. Erről július 27-én ezt olvassuk az Egri Újság hasábjain: „Szabályzat a mozikra. A mozgófénykép-színházak egyre szaporodnak. Budapest valósággal mozi város. És legújabban már a vidéken is erősen tért hódít ez a modern és népszerű látványosság. Egerben már három kinémaszinház (Uránia, Apolló, Színház Mozi) is áll a közönség rendelkezésére és a környékbeli községekben is egyre-másra állítják fel a szemfüles vállalkozók a mozikat. A mozik nagy tűzveszélyessége közismert dolog és igen fontos, hogy azok építésénél a legmeszszebbmenő biztonsági intézkedéseket tartsák be. De mivel éppen mert ez az egész igazgatási ág még új, nincsenek szabályok, amelyekre a közigazgatási hatóságok, akár a mozik engedélyezésénél, akár a későbbi felügyeletnél támaszkodhatnának. ,,Az alispán felkérte tehát a vármegyei tűzrendészeti felügyelőt „egy ilyen szabályzat kidolgozására. . . így Heves megye nemsokára ezen a téren is vezetni fog az ország közigazgatásában". Az országosan példamutató megyei kezdeményezés azonban ma már kideríthetetlen okból megfeneklett: az ötletből nem lett semmi. 70