Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában • 5
azonban összesen nem haladják meg a 32 sessiót. A kövesdi porció Bori Pálé és Erdőhegyi Jánosé, az ivádi pedig Terpes Jánosé volt, akiknek halála és magvuk szakadása folytán a koronára háramlott. Mivel pedig az adományozási jog rá a nádorra szállott, a birtokokat Kovács Andrásnak és utódainak adja. Megbízza egyben az egri káptalant, hogy küldjön ki hites személyt, kinek jelenlétében Tassi János, vagy Doroghffy Miklós, vagy Gallias Mátyás, vagy Kiss János, vagy Béli Pál kiküldött nádori emberekkel Ivádon és Kövesden, vagy a töröktől való félelem miatt más alkalmas helyen a szomszédok összehívása után vezesse be a kérdéses birtokba. Május 10-én a káptalan eleget tett a meghagyásnak és Fülek várában vitték végbe a bevezetést. Doroghffy Miklós nádori ember Mocsári István és Kiss János Heves megyei esküdtek s még néhány összegyűlt szomszédos birtokos jelenlétében a nádori megbízott a káptalan kiküldöttjével Kovács alias Kövesdi Andrást a birtokba bevezette. 15 Úgy látszik, az Ivádiak nem értesültek a birtokbaiktatásról s ott nem jelenhettek meg. A következő évben azonban már biztosan megtudták, mert Ivádi János, György és Gergely, Ivádi Imre fiai Fülek várában Kovács Andrásnak Ivád birtokába való beiktatásakor ellentmondottak. 10 Más birtokosok is voltak ebben az időben Ivádon, akikkel nem volt kellemes az osztozkodás. Látták hát az Ivádiak, hogy rendezni kellene birtokviszonyaikat. Wesselényi Miklós nádorhoz fordultak, aki kérésükre 1655. július 30-án „figyelembe véve többek előterjesztését, másrészt Ivágyi Gergely és Tamás megfigyelt és tapasztalt hűségét és szolgálatait, melyet az ország koronája, és a király iránt tanúsítottak különböző időben és helyeken, Ivágy pusztában" teljes és ép jószágrészt adományoz, amelynek száma nem haladja meg a 32 jobbágytelket. 17 Megállapítja azt is a nádor, hogy a birtok békés használatában és tulajdonában voltak az Ivágyiak, elődeik és őseik már régtől kezdve, erről elégséges levelük és írásos bizonyítékuk is volt, de ezektől egyrészt az idők viszontagságai, másrészt a háborúk megfosztották őket és azt állították, hogy ezeket elveszítették. E birtokot tehát a nádor összes haszonvételeivel és tartozékaikkal, melyek jogilag, vagy ősidők óta hozzá tartoztak, valódi területükkel, régi határaikkal az említett Ivágyi Gergelynek és Tamásnak, örököseiknek és összes mindkétnemű utódaiknak adományozza új adomány (nova donatio) címén és meghagyja a nádor a jászói konventnek, hogy Ivád birtokába vezessék be kiküldött hites emberük által. 0 a maga részéről nádori emberként vagy Básti Jánost és Kanizsay Zsigmondot, vagy Básti Istvánt vagy Utassy Istvánt, nemkülönben Zay Jánost küldi ki. Hívják össze a szomszédokat s ha ellentmondás nem történik, vezessék be a birtokba, ha pedig ellentmondás lenne, 15 napi határidőre idézzék perbe az érdekelteket az ellentmondás okának előadása végett. A jászói konvent a nádori parancsnak eleget téve Básti István Gömör megyei esküdttel mint nádori emberrel együtt a bevallás és beiktatás törvényes elvégzésére Kardos István presbitert és konventtagot küldötte ki, akik 1656. július 17-én a törököktől való félelemben Fülek várában tartották meg a beiktatást. A beiktatáson jelen voltak: Fekete László füleki alkapitály, Vámossy István Heves és Külső-Szolnok vm. alispánja, Pápay Péter szolgabíró, Hatvány Ferenc, Básty János, Batik Péter, Szerémy Lukács, Szubics Pál, Kanizsai Zsigmond Heves megyei esküdtek, Sándor János Gömör megyei esküdt, Jelenszki Gáspár, Doroghffy István, Nagy Márton és mások, akiket törvényesen meghívtak. Mindezeknek jelenlétében a jászói káptalan kiküldöttjének tanúságával a nádori megbízott Ivágyi Gergelyt és Tamást Ivágy puszta teljes és ép 7
