Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

A miniszteri biztos észrevételezése nyomán meg kellett azonban változ tatni a cégmegjelölést, hogy ,,abban legalább a társak egyikének neve a társasági viszonyra való toldással" szerepeljen. Végül is 1921 tavaszán „Károly János és társai — Uránia Mozgófénykép-színház — Eger" megjelöléssel bekerült a társas cégek jegyzékébe. A moziépület végső formájának a kialakítására csak ezután, 1928 nyarán került sor. Ekkor nyerte az Uránia mozi egészen a legutóbbi időkig fennállott képét. Ekkor fedték be a filmszínház belső kis udvarát vasvázas üvegtetővel, ekkor alakították ki a ruhatárat, s a modern vízöblítéses illemhelyeket. Orvosolták a legsúlyosabb hibát: a nézőtér szellőzési problémáját. Öt nagy ventillátor felszerelésével a nézőtér levegője kicserélhetővé vált az előadások szünetében. Miután a vállalatot alapító négy tulajdonos közül kettő a húszas években elhalálozott, azok vállalati részesedése az örökösök (özvegy, gyermekek) kezére került. így ezután a korábbi négy tulajdonos helyett már öt kezében volt az egri mozi. Amikor azután ismét két résztulajdonos meghalt, a társaság arra kérte a Belügyminisztériumot, hogy ,,az örökösökre írassék át jogelődeik engedélyrésze". Mivel ez azt jelentette, hogy a közkereseti társaság tagjainak száma tízre emelkedett volna, a minisztérium azzal az indoklással tagadta meg, hogy ezáltal a társasági részesedés túlzottan elaprózódna. Vállalatjogi megfontolás alapján 1931-ben arra az elhatározásra jutottak, hogy „korlátolt felelősségű társaság''-^(rövidítése: kft.) alakulnak át. A korábbi cég vagyonát, amely ekkor 12 ezer pengőre rúgott, a tagok egymás között arányosan felosztották és azt ki is fizették részükre. A kft. törzsbetétjét az a 24 ezer pengő képezte, amelyet a mozi felszerelésének, ingóságainak akkor felvett leltári értékében kimutattak. Ez a 24 ezer pengős törzsbetét azonban 1937-ben már nem egyenlő arányban nyert a tíz tag között felosztást, hanem a négy mozialapító örökösödési viszonyainak részesedési kulcsa arányában: 1. Károly János birtokos (már nem mézeskalácsos): 6 ezer pengő. A Strausz-örökösök: 2. özv. Intze-Track Oézáné, Eger város volt polgármesterének özvegye: 3 ezer pengő. 3. Dr. Fehér Lajosné MÁV tanácsos neje (Budapest): 3 ezer pengő. A Kalmár-örökösök: 4. Kalmár László iparos: 2 ezer pengő. 5. Kalmár György iparos: 2 ezer pengő. 6. Inczédy Antalné, született Kalmár Anna tanítónő (Szentdomokos): 2 ezer pengő. Tóth Ágoston kiskorú örökösei: 7. Oyőry Márta: 3 ezer pengő. 8. Tóth Elemér: 1 ezer pengő. 9. Tóth Lilla: 1 ezer pengő. 10. Tóth László: 1 ezer pengő. A „korlátolt felelősségű társasági szerződés" szerint a mozi ügyeit két ügyintéző vezette. „A mozi üzem műszaki és kereskedelmi vezetésére az ügyvivők nemcsak jogosítottak — mondotta ki a szerződés —, de kötelesek is, ők tartoznak gondoskodni arról, hogy a mozi a városi lakosság igényeinek mindenkor és mindenben megfelelő műsorral jöjjön a közönség elé és hogy ilyen műsorok lekötve legyenek". Ezt a két fontos vállalati funkciót Károly János mézes74