Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

kalacsos kisiparos, később birtokos és Intze-Track Gézáné polgármester özvegye töltötte be. Közgyűlésre is kötelezte a szerződés a résztulajdonosokat, amely üléseken Károly János elnökölt. Jó betekintést nyújt a cég vezetésébe az az intézkedés is, hogy csak olyan taggyűlés határozatképes, amelyen legalább négy olyan tag volt jelen, akik a 24 ezer pengős törzsbetétnek több mint az 50 %-át képviselték. A döntés szavazással történt, és szavazategyenlőség esetében az az indítvány emelkedett határozattá, amely mellett a legnagyobb törzsbetétes tag szavazott. Ezzel kívánták érvényesíteni mindenképpen a tekintélyesebb tőkével rendelkező tagok feltétlen befolyását a cég irányításában. Igen jellemző azonban az egri Uránia-társaságra az, hogy mozijukat végső soron titkos bérletben üzemelték. A bérlő az a Nagy Ferenc, aki a közkereseti társaságnak 1923-tól a cégjegyzője, s egyben pedig az ún. mozititkára volt. A tíztagú kft. létszáma csak 1942-ben csökkent. A Tóth-örökösök a nevükön állott illetőségre szóló tulajdonjogukat 15 ezer pengőért eladták a társaságnak, melynek így a taglétszáma hatra csökkent. A pénzügyi akció a vállalati tőke koncentrációját eredményezte. Az egykori iparosok alapította mozivállalkozás jogutódjának, az Uránia mozgófénykép-színház korlátolt felelősségű társaságnak végül is 1944 utolján a következők voltak a tulajdonosai: 1. Dr. Dallos Istvánné, született Károly Margit egri ügyvéd felesége — Károly János résztulajdonának átengedése révén. 2. özv. Intze-Track Gézáné, született Strausz Anna, 'polgármester özvegye. 3. Dr. Fehér Lajosné, született Strausz Irén, MAY tanácsos neje (Budapest) 4. Kalmár László iparos. 5. Kalmár György iparos. 6. Inczédy Antalné, született Kalmár Anna tanítónő (Szentdomonkos). Sikerült felderíteni az Uránia mozgófénykép-színház kft. 1938. évi mozitechnikai berendezését is. A Széchenyi utcai mozi ekkor meglehetősen jól volt felszerelve. Két darab Hahn—Goertz vetítőgépe volt állvánnyal, lámpaházzal, tükörlámpával együtt, — mindkettő Meitner-féle fotócella adapterrel, erősítővel és anódpótlóval felszerelve. (Összértékét 11 ezer pengőben mutatta ki a cég.) Volt még 2 darab szinkron motor állvánnyal, egy AEG. egyenirányító készülék, egy nonszinkron asztal két meghajtó motorral, tányérral és pick-uppel. Említésre méltó, hogy a berámázott vetítővászon hátul filccel volt bélelve és egy dinamikus hangszóró állott a hangleadás szolgálatában. Meglehetősen érdekes és e korszakra jellemző az a kép, ami az Uránia mozgófénykép-színház korlátolt felelősségű társaság pénzügyi életéről tárul elénk. A filmszínházra is hatott az 1930-as évek nagy gazdasági válsága, jelentékenyen csökkentve a cég bevételét. Amikor például 1931-ben a város „tájékozódási célból tartott vizsgálatot" megállapítást nyert, hogy ,,az Uránia mozgófénykép-színház bevételei az utóbbi évek mostoha gazdasági viszonyai mellett évről-évre csökkenő irányzatot mutat". így alakult például három egymást követő évben a bruttóbevétel: 1929. I. félév 75 532 pengő 1930. I. félév 68 101 pengő 1931. I. félév 43 386 pengő 75