Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

felállítására" kért és kapott a városi képviselőtestületi közgyűléstől engedélyt: ,, a bemutatott terv szerint a sportpálya mellett a tribün felállítását, az egri Uránia mozgókép-színházzal kapcsolatos mozgókép előadások tartását engedélyezi". E tervből azonban nem lett semmi és csak 1924 júliusában öltött más keretek között testet. A MESE ekkor iparengedélyt nyert mozielőadások tartására. Az ipart azonban átadta Tancsa István vendéglősnek — akit egyébként üzemvezetőként jelentett be— s aki az Érsekkertben (ma: Népkert) épített Kioszkban rendezte be kertmoziját. Anyagi viszonzásképpen ,,a mozi jövedelméből Tancsa a sportegyesületet is részeltette". 1924. július 25-án este 1/2 9 órakor nyílt meg a Kioszk Kertmozi. Nyitóműsorán négy film szerepelt: A kasztíliai véreb, egy ,,8 felvonásos társadalmi regény" és három burleszk. Szerte a városban feltűntek az egri kertmozi hirdetései: ,,Ébredj! Itt az út a friss levegős új moziba. Napi fáradtságod után gyilkos szénsavval tele tüdődnek javára lesz a kerti séta. Tekints be az Érsekkert Kioszkjába!" A vetítőkamra a már eredetileg erre a célra épült, s még ma is meglévő kis toronyban kapott helyet. A vetítővásznat, az „összeácsolt moziernyőt" pedig a bejárat fölött rögzítették. Az ülőhelyek zömét a szabad ég alatt helyezték el, a páholyok az épület „fala tövében készültek", a fenntartott helyek pedig „a kioszk teraszán voltak, ahol még fenntartott asztalok is foglalhatók". Az érsekkerti kertmozi előadásai 1/4 — 1/2 9 órai kezdettel egészen szeptemberig tartottak. A műsort általában könnyű hangvételű darabok, burleszkek uralták, de nem hiányzott néhány komoly játékfilm, vagy éppen dráma sem. Az érdekes és kétségtelenül életrevaló kezdeményezés néhány esztendőn át fennállott. Utoljára 1929-ben találtam nyomát a Kioszk Kertmozinak. Az egri Szent Ferenc rendiek 1924-ben a mai Kossuth Lajos utca 12. szám alatt megépített „kultúrház"-uk (ma: Tiszti Klub) első emeleti úgynevezett Fehértermében rendezték be egy Ernemann II. típusú jó vetítőgéppel kismozijukat. Kutatásaim szerint az előadásokat 1929 szeptemberében kezdték meg, majd pedig rendszertelen alkalomszerűséggel szombat—vasárnaponként tartották. A kultúrotthon műsorán természetesen „vallásos filmek bemutatása" szerepelt. A mozi jövedelmét pedig vallási és jótékonysági célokra fordították. Utoljára 1939-ben történik említés e kismoziról. Az Uránia mozicég gazdaságtörténete 1920—1944. Röviddel a Tanácsköztársaság eltiprása után, 1920 utolján az Uránia filmszínház tulajdonosai — akiknek sorából Balkay Béla már 1917-ben, az Egri Keresztény Iparoskör pedig „különböző okok miatt" kivált — üzleti vállalkozásukat a törvényszéknél, mint cégbíróságnál ,,Uránia mozgókép-színház közkereseti társaság" megjelöléssel a társas cégek jegyzékébe kérték felvenni. Kérelmükből megtudjuk, hogy „a társaság egyetemleges, korlátlan és közvetlen felelősséggel alakult". Tulajdonosai ekkor a következő voltak: Kalmár Gáspár cukrász, Károly János mézeskalácsos, Tóth Ágoston szappanos és Strausz Sándor mészáros — aki aláírása megejtésénól a törvényszéken „földbirtokos"nak van megnevezve. Ezek a gazdag egri iparosok „egyenlő értékkel járultak a vállalathoz, hasznában, veszteségében egyenlően osztoznak". 73