Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri filmszínházak története 1900—1948 • 35

Eger város képviselőtestülete azonban 1913-ban elkészítette ,,a mozgófénykép mutatványokról szóló szabályrendelet" -et, sok és jelentékeny várost előzve meg vele. A bonyolult közigazgatási eljárás, többszörös fellebbezés, Heves vármegye törvényhatósági bizottságának határozatai, s a Belügyminisztérium többszörös észrevételei, módosítási javaslatai nyomán végül is 1917-ben tető alá került az egri moziügy minden vonatkozását szabályozó városi rendelkezés. A szabályrendelet kimondotta, hogy Eger városában természetesen továbbra is a városi rendőrkapitány adja ki a játszási engedélyeket. Előírta, hogy a városban legfeljebb három filmszínház működése engedélyezhető. „A mozgókép mutatványok tartalmának a vallást, a jó erkölcsöket, a hazafias érzést, az állami intézményeket és a közrendet sérteni nem szabad:" A Városi Színházban nyáronősszel zajló szini évad sikerét úgy kívánták megvédelmezni a mozi konkurenciája ellen, hogy egy-egy filmszínház az évad alatt csak heti 3 előadást tarthatott. Részletesen szabályozta a városi rendelet a mozi üzem tűz- és közbiztonsági előírásait: például többek között' a széksorok rögzítését és egymástól való távolságukat, az építési engedély kiadásának körülményeit (tűzoltó főparancsnoki jóváhagyással) a nézőtér világítására, kijárataira és a vetítőkamrára vonatkozó utasításokat. Különleges jelentősége volt az 5.§-ban rögzített ,,jövedelem részesedés"-nek, a későbbi ún. vigalmi adónak. A képviselőtestület a közgyűlési vita során úgy határozott, hogy „mint más városokban, úgy Egerben is rójjanak ki a mozira egy külön adót": bruttó bevételének 5 %-át. Hogy mennyire újszerű és valósággal úttörő jellegű volt Eger város szabályrendelete a mozikról, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Belügyminisztérium nyelvi vitába bonyolódott a ,,mozgófény kép-színház" elnevezés felett, amelyet a város — igen helyesen — használt. Kijelentették a minisztériumban, hogy ,,a mozgófénykép mutatványi helyiségek nem tartoznak a „színház fogalma alá, s a mozgófénykép mutatványok nem tekinthetők színi előadásoknak. így azután „mozgófénykép mutatvány" elnevezést használták, sőt a közigazgatási eljárás során magát a mozi épületét „mozgóképház"-nak nevezték. Az egri városi hatóságok kétségtelenül rajta tartották a szemüket az akkori időben egyre népszerűbbé vált mozikon. 1917—18-ban azzal egészítették ki a korábbi szabályrendeletet, hogy „15 éven aluli gyermekek a mozgófénykép előadásokat nem látogathatják, kivéve azt az esetet, amikor megfelelő tárgyú előadásokat éppen a gyermekek részére rendeznek". — 1920-ban pedig már a mozik utáni ,,jövedelem részesedés" a vigalmi adó kulcsát 5-ről 20 %-ra emelték. Közben 1916-ban ,,a nyilvános. . . előadások, mutatványok stb. engedélyezése tárgyában" hozott városi szabályrendeletben előírták, hogy minden filmelőadásra „a rendőrkapitány kellő számú rendőrt rendel ki. . . Az ügyeletes rendőrtiszt a hely színén szolgálati jelvénnyel az előadás. . . megkezdése előtt legalább fél órával köteles megjelenni, s ott a helyiségek bejárásával a közbiztonság és tűzrend követelményeinek betartásáról meggyőződést szerezni. . . Az. . . előadás befejezése előtt nem távozhat". E helyi jogszabály rendelte el először, hogy a mozisok ún. „felügyeleti díjat" tartoznak fizetni: a rendőrtisztnek 4, a rendőrlegénységnek pedig fejenként 1 koronát. Ezen felül pedig a 9.§. szerint az ,,állandó jellegű mozgófénykép-színház előadások után naponta 2 korona" fizetendő a városi közpénztárba. A rendőrkapitány a legkörültekintőbben adta ki mindig a mozik játszási engedélyét. A levéltári kutatás során előkerült az Apolló mozgóra vonatkozó . 71