Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában • 5

Ladislaus Ivádi Iun. 6 B. Josephus Orczy 159 Família Ivádi 3 Gregorius Kazinczy 14 Urbarialia 164 A feltüntetett szántóföldek és rétek az összeírás szerint 709 kat. holdat tennének ki. A ,,hadak" megjelenése Amikor azonban idáig elérkeztünk, tisztába kell jönnünk, hogy mit jelentenek az eddigre már felszaporodott Ivádiaknál a ,,hadak"-ra való felosztás. A palócföldön egy-egy elterjedtebb családot (kb. 4—5 családot) neveznek hadnak. Majdnem minden őslakosságát megtartott faluban van néhány család, akik a századok alatt elterebélyesedtek, s noha közelebbi-távolabbi rokonságban állanak, ez a rokonsági tudat csak elmosódottan él. Mikor pedig mások beszélnek róluk, rendszerint az összes azonos nevűekre mondják: Ferencz-had, Csuhány-had stb. Ha pedig igen elterebélyesedik a család, akkor már egy családon belül is alakulnak ki hadak, mert az azonos vezetéknév mellett sok az azonos keresztnevű is. Pl. az Ivádiak között már :

— itt láttuk — van idősebb, középső, legifjabb Ivádi István vagy Pál. Ha még egy azonos nevű jönne hozzájuk, az már túl sok lenne, s kell valami más megkülönböztetés is. Ekkor nevezik el egy-egy melléknévvel őket s az rendszerint meg is marad rajtuk, s azonos melléknévvel elnevezett rokoncsaládokat tartják a palócok egy hadbelieknek. Mikor még az Ivádiak csak néhány családból állottak, a had szót nem használták. Legalább nem látjuk semmi nyomát ennek. Ivádi Dávidné Zsófia asszony, Ivádi Imre, Ivádi Gergely végrendeleteikben mindig csak nemzetségről, nemzetről beszélnek s ez alatt az összes Ivádi névre hallgatókat értik. A tanúvallomásoknál pedig mások az összes ivádiakról mindig mint „Ivádi-famíliáról" beszélnek. A had kifejezés az egész XVIII. században nem fordul elő, csak a XIX. században, amikor a szomszéd palóc községek mintájára a nagyon elszaporodott s azonos keresztnevű Ivádiakat melléknévvel kezdték megkülönböztetni, s mikor már az azonos melléknevűek is elszaporodtak, az egy melléknévvel rendelkező Ivádiak képeztek egy-egy hadat az Ivádi famílián vagy nemzetségen belül. Még 1812-ben is öregebb Ivádi István és azon az ágon levő Atyafiak panaszkodnak a megyénél a família erdejének pusztítása miatt.

79 Sőt 1835-ben is azt mondja Ivádi Gábor a Keglevich—Ivádi perben: ,,A nemes Ivádi família három ágra van oszolva."

80 Nincs szó tehát még hadakról, csak famíliákról s ezen belül ágakról. Mivel azonban ekkor már az Ivádiak sokan vannak, egymás családjait melléknevekkel különböztetik meg. Sok olyan melléknév szerepel az 1824., 1837. és 1841. évi voksolási összeírásokban, akiknek a mai hadakban már nyoma sincs: Czene, Kis, Fekete, Matyó, József Geczi (ma csak József), Janika, Tokár, Laczika, Orta.

81 A hadak kialakulásának gyökere mégis a XVIII. század végére esik. Már az iratokból kitűnik, hogy megjelenik az egyik Ivádi Pál, akit a sok Pál miatt elneveznek Pál Deáknak, hogy miért, nem tudjuk. Deáknak készülhetett, de nem lehetett az, mert írni sem tudott. Még a nevét is kereszttel jelöli az okleveleken. (Felesége volt Pál Klára.) Megjelenik a másik hamar kialakuló had is, 19