Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában • 5
Ivádi Gergely (született 1728-ban, apja Gergely, nagyapja Gergely, nagyanyja Gáli Ilona) személyében, kinek feleségéről, Sulyok Juditról nevezik el a legnagyobb létszámú ún. Sulyok-hadat, mely napjainkban már kisebb hadakra pl. Sulyok Pál had) is oszlik. S elkülönül már az Ivádiak legelőkelőbb hada is, a „Hegyen" való elhelyezkedéséről elnevezett ún. Hegyi-had, mely később a földesurakat adja Ivádnak. Ez a címerszerző János leszármazottaiból István, Dávid (felesége Simonyi Judit) János (született 1720-ban, felesége baráti Huszár Mária) ágon keresztül kezd emelkedni. János és baráti Huszár Mária fia János 1766-ban született, az 1780—81—82. években az egri Joglíceumban tanul és jogot végez. 82 Később főszolgabíró lesz s vele emelkedik a család. (Feleségül veszi Mártoni Terézt 1769—1814.) A Mártoniak tarnaleleszi nemesek s Mártoni Teréznek ott van erdeje. — E családból valóknak a század első felében zálogbirtoka is volt Ivádon. Az ő testvére Antal (született 1763-ban, felesége Somoskői Borbála, majd Józsa Teréz), akivel az Antal-had ágazik el. A Gergely-fiak közül (Gergely, Pál, Máté és István) a már említett Gergely (felesége Sulyok Judit) a Sulyok-had őse lesz, Pál (felesége Pál Klára) származnak le a Páldeákok. Máté nem lesz hadnak atyja, Istvánból pedig, a legöregebbtől négy későbbi had is indul ki. Három fiáról emlékeztünk meg: Józsefről, Lászlóról és Istvánról. A pereskedő József lesz kiinduló ja a nevéről elnevezett József-hadnak (a következő században fiát már József Geczinek nevezik s neki lesz a kecskepöre a Hegyiekkel). László nevű fia Istvánnak mint esküdt szerepel a fogolyszabaditási ügyben, s tőle szakad le a László deák, vagy Esküdthad, míg a harmadik testvér István István fiában a Bialosoknak lesz ősapjuk. A többi hadak kialakulását csak a következő században figyelhetjük. Az erdőközösség 1802-ben az erdőpusztításokra tekintettel — az erdő közös használatára egyezségre léptek az Ivádiak. A „transactióban" megállapodnak abban, hogy tűzifát csak dőlt fából, vagy gallyból vegyenek, ne élő fából. Aki e tilalmat megszegi, 3 Ft-ot fizet. A „família" erdejéből senki fát nem ajándékozhat, még kevésbé adhat el. Tilalomtörő büntetése 2 Ft. Marha, kecske részére makktermő fát 1 Ft büntetés terhe mellett nem szabad kivágni. A rend ellenőrzésére maguk közül erdőbírót választanak, aki megveszi a büntetést a tilalomtörőn, vagy a zálogot. Az erdőbírónak mindenki engedelmeskedni tartozik. Aki ellenszegül, büntetése 50 Rft. Aki épületfát vagy karónak való fát ki akar vágni, tartozik előbb az erdőbírónak jelenteni. A szerződést öreg Ivádi János, I. Demeter, legifj. I. Gergely, ifj. I. István, ör. I. László, középső I. Gergely, I. Albert, ör. I. Gergely, I. Dávid, I. Pál, I. Antal, I. Mátyás, ör. I. István, I. Tamás, köz. I. István, ifj. I. László, legifj. I. László, I. Péter, I. Imre és I. Mátyás írták alá, illetve valamennyien az aláírás helyett keresztet tettek. 83 Az erdőügyekben később is sok a vita. Előbb Ivádi János esküdt, majd Ivádi Gábor lesz az esküdtbíró. A panaszokból kitűnik, hogy elég dolguk akadt. 1812-ben öregebb Ivádi László és azon az ágon levő Atyafiak panaszolják a vármegyének, hogy a família közös erdejét egyesek igen pusztítják. Kérik az 1807: 21. t. ez. értelmében egy bizottság kiküldését. A vármegye Zsigmondffy Kelemen táblabírót, Kovács József alszolgabírót és Kovács Antal esküdteket kiküldi. 84 1817-ben id. Ivádi László ismét panaszolja, hogy az Ivádi erdő naponkint pusztul, mert nem tartják meg az egyezséget. Kéri ezért az 20
