Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNY - Szecska Károly: Adalékok az egri szocialista közalkalmazotti szakszervezeti mozgalom történetéhez (Az 1918/19-es forradalmak és az 1944—1948 közötti népi demokratikus forradalom időszakából) • 114

iban jelent meg. Ebben az írásában a tőkés rend megdöntésének szükségességét annak elavultságában látta. Világosan megfogalmazta azt is, hogy a tőkés rend nem mond le önként hatalmáról", ezért erőszakot kell vele szemben alkalmazni. Kolacskovszy így írt erről: „Hogy a burzsoázia, amely a kapitalisztikus termelési rend folytán egy epikúreuszi élet összes gyönyörűségét kiélvezze, életboldogsága legfőbb forrásáról, a töke tulajdonjogáról nem egy könnyen hajlandó lemondani, azzal nagyon tisztába lehetünk. . . A torkon ragadott tőke, melyet évszázadok hosszú során át a rablás, csalás, erőszak, lelkiismeretlenség és a legridegebb önzés halmozott el, lehetőleg védekezni próbál. . . az átmeneti állapot idejére a proletariátus kormányformája a tömegdiktatúra, amelynek lesújtó villámai a forradalmi törvényszék és a vörös hadsereg. . . "

31 Káló Miklós törvényszéki bíró az Egri Forradalmi Törvényszék vezetője lett. Ugyanakkor a propaganda és házszocializáló bizottság elnökévé is megválasztották. A megyei direktórium megbízásából számos községben tartott felvilágosító előadásokat.

32 Kolacskovszky Lajos és Káló Miklós tevékenységének méltatása után megemlékezünk néhány olyan közalkalmazottról, akik a proletárdiktatúrát szívvel-lélekkel szolgálták. Riha Erzsébet és Weisz Mária gépírónők, Sümeghy Béla járási tisztviselő, Barthos Károly és Petrik Jenő járási tisztviselők tagjai lettek az Egri Munkás-Paraszt és Katonatanácsnak.

33 Az Egri Forradalmi Törvényszéken Orosz József díjnok, Fellner József írnok, Isvánffy János alkalmazott, Jets Ede törvényszéki joggyakornok az új rend népszerűsítői voltak.

34 A proletárdiktatúra leverése után az új társadalmat hűen szolgáló közalkalmazottak ellen eljárást indítottak. A vármegyei közigazgatási bizottság 1919. október 3-án rendeletet adott ki a vármegyei alkalmazottak Tanácsköztársaság alatti működésének igazolásáról. A rendelet szerint: ,,A közigazgatási bizottság célja, hogy mindenki előtt tiszta és igazságos képet alkothasson, a hibátlanokat készséges örömmel igazolja, a hibásoknak vélteket pedig rendes fegyelmi bírósághoz utalja."

35 Ez magyarán azt jelentette, hogy a dolgozók jólétéért küzdő tisztviselőket felelősségre vonták, retorziót alkalmaztak ellenük. A rendelet értelmében egy négy tagból álló igazoló bizottságot alakítottak, melynek élén a kormánybiztos-főispán állt. A haladást szolgáló közalkalmazottak ellen indított bosszúálló hadjárat bizonyítására álljon itt néhány adat. Kolacskovszky Ijajost a megyei direktórium tagját előbb halálra, majd másfél évi börtönre Ítélték. A börtönbüntetés kitöltése után internálták. Amikor szabadult a megyében sehol sem kapott állást, ezért kénytelen volt máshol szerencsét próbálni. A szerencse azonban nem kedvezett neki. Megbélyegzett ember volt, egészen a felszabadulásig alkalmi munkából kellett tengődnie.

36 Káló Miklós, az Egri Forradalmi Törvényszék volt elnökét internálták. Szabadulása után megbélyegzett emberként élt.

37 Riha Erzsébet gépírónőt is internálták.

38 A felsoroltaknál jóval több közalkalmazott ellen indítottak eljárást. Úgy gondoljuk azonban, hogy a fenti adatok is bizonyítják, hogy az ellenforradalmi rendszer leszámolt a vele szemben állókkal. II. Szocialista közalkalmazotti mozgalom a népi demokratikus forradalom időszakában (1944—1948) A felszabadulás után új szakasz kezdődött el a közalkalmazottak szervezkedése történetében. Negyedszázados szünet után újra bekapcsolódtak a szoci118