Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNY - Szecska Károly: Adalékok az egri szocialista közalkalmazotti szakszervezeti mozgalom történetéhez (Az 1918/19-es forradalmak és az 1944—1948 közötti népi demokratikus forradalom időszakából) • 114

alista munkásmozgalom kereteibe.

39 1945. február 22-én Budapesten megalakult a Magyar Közalkalmazottak Országos Szövétsége, (MKOSZ) amely az új szakszervezet feladatait az államapparátus megtisztításában és új népi közalkalmazotti réteg kinevelésében jelölte meg. Az MKOSZ megalakulása után rövid idő múlva létrejött a VAOSZ (Vármegyei Alkalmazottak Országos Szövetsége). 1945. és 1949. októbere között a Magyar Közalkalmazottaknak tehát két szakszervezete volt.

40 Egerben a közalkalmazottak szervezkedése rendkívül korán, már 1945. január elején megindult. Az Igazság című lap január 4-i számában a következőket olvashatjuk: ,,A Köztisztviselők Szabad Szervezete felhívja a demokratikus érzelmű köztisztviselőket, köztisztviselő nőket, hogy alakuló ülését 1945. január 7-én vasárnap de. 10 órakor a Széchenyi utca 23. szám alatti helyiség dísztermében tartja."

41 Egerben tehát ezen a napon megalakult a Közalkalmazottak Szakszervezete, melyet kezdetben „Köztisztviselők Szabad Szervezetének" neveztek. A szervezet előzménye volt az MKOSZ egri csoportjának. A köztisztviselők szakszervezeti csoportja első elnöke Kolacskovszky Lajos volt. A csoport megalakulásának jelentőségét az a tény is növeli, hogy ez volt a városban a másodikként megalakult szakszervezet. A helyi közalkalmazottak korai szervezkedésének hátterében minden bizonnyal elsősorban a háborús viszonyok okozta rossz gazdasági és szociális helyzet állott. Egerben 1945 elején az élelmiszer árak tíz—hússzorosára emelkedtek 1944-hez képest. A lakosság liszt, kenyér, só és burgonya nélkül állott. A gyermekek részére oly szükséges tej és cukor úgyszólván megfizethetetlen volt. Nem volt zsír és hús sem.

42 A városban egyre nagyobb méreteket öltött a feketekereskedelem.

43 A piaci árak az inflációs időszakban napról-napra emelkedtek. Például 1945. október 16 és november 6-a között a burgonya ára kg-ként 100—160 pengőről 400 pengőre, a hagyma ára 680—850 pengőről 2000 pengőre emelkedett.

44 A drágaság az új forint megteremtése után csak átmenetileg csökkent, mivel az 1946—47-es aszálykár és a spekuláció a városban ismét súlyos közellátási helyzetet teremtett.

45 A közellátási gondok nyilvánvalóan főként a fix-fizetésből élő közalkalmazottakat sújtották. A szervezetben különösen a kezdeti időszakban, igen mozgalmas élet folyt. Kolacskovszky Lajos így írt erről az időszakról kéziratos munkájában: ,,Minden két hétben teljes ülést tartottunk. A köztisztviselőket érdeklő dolgokon kívül behatóan foglalkoztunk a, szocializmussal, a bel- és külpolitikai kérdésekkel is."

46 A csoport első közgyűlését január 14-én tartotta. A gyűlést Kolacskovszky L,ajos nyitotta meg, majd Podányi Sándor főszolgabíró tartott előadást Köztisztviselők tegnap címmel. Előadásában kifejtette, hogy ,,a tegnap tisztviselői társadalma hogyan szelektálódott és hogy a gazdasági nehézségek miatt mennyire ki voltak zárva a nép szélesebb rétegeinek gyermekei a köztisztviselői pályákról. Ennek az egészségtelen kiválasztódásnak a következménye az lett, hogy nem megfelelő emberek kerültek az állásokba."*

1 A csoport ismeretterjesztő előadásai közül megemlíthetjük még Kolacskovszky Lajos február 11-én tartott előadását, amelynek címe Az imperializmus és világháború volt.

48 Nagy sikert hozott Dr. Beér János 1947. január 25-én tartott előadása is. 0 az értelmiség szerepéről beszélt az új társadalmi rendben.

49 A szervezet érdekvédelmi munkájáról is maradt fenn néhány adatunk. 1945. júniusában a következő levelet küldte a vezetőség a helyi nemzeti bizott119