Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában • 5

volt nagyobb makktermés az ivádi erdőben. Ilyenkor idegen sertéseket is fogadtak az erdőre. A jövedelem mindig az Ivádi családhoz folyt be Pétervásárára. Azt nem tudja biztosan, hogy a Mocsáry-rész után van-e szántó vagy nincs? De vannak szántók az ivádi határban, melyeket közösen bír az Ivádi és Pálffy família és a Pétervásárán lakos Gáli Márton. Azt is tudja, hogy a Mocsáry rész után van egy jó rét, melyet az Ivádiak bírnak és használnak. Básti Pál erdőkövesdi jobbágy azt vallja, hogy a makk utáni hasznot az Ivádi és Pálffy família, valamint Gáli Márton szedte be. Nem tudja, hogy a Mocsáry rész miből áll. Viszont az ivádi határban levő szántókat és réteket közösen bírják az Ivádiak, a Pálffyak és Gáli Márton. Dancza Mátyás erdőkövesdi birtokos is a hármas birtoklásról tud. Nem hallotta, hogy a Mocsáry-porció miből áll, csupán annyit, hogy van abból egy jó rét a Zámor nevű völgyben, amit az Ivádiak bírnak és használnak.

32 A vitás jószág birtoklásában a tanúvallomások során új név lép be, s ez Gáli Márton. Gáli Márton pétervásári jobbágy volt, aki sógorságba került az Ivágyiakkal, mégpedig az Ivágyiak legmódosabb ágával. Ivágyi Gergely első felesége ugyanis Kovács Erzsébet volt (tőle született István nevű fia), második felesége pedig Gáli Hona (tőle való gyermekei: Máté, Pál és Gergely). Ez a Gáli Ilona testvére volt Gáli Márton pétervásári jobbágynak, Gáli Márton azonban nem volt „közönséges" jobbágy, nagyon vagyonos „zsíros paraszt" volt sok pénzzel, ami jó volt a sok vitatkozással, meg a kevés szántófölddel küzdő, szaporodó Ivágyiaknak. Az 1720. évi országos jobbágyösszeírásnál Gáli Márton Pétervásárán szerepel. Ő is mint a többi jobbágy 14 köblös szántófölddel és 4 kaszás réttel rendelkezik, de ezenkívül van 57 köblös irtásföldje és 20 kaszás külön rétje, amellyel — ismerve az irtásföldek felett a jobbágynak sokkal szabadabb rendelkezési jogát — messze kiemelkedett a pétervásári jobbágyok közül. De ez még mind kevés. Gáli Márton zálogban bírta Kövesdnek is jó részét s Ivádon egy részt a megszorult Ivágyiaktól. Ivádon 12 pozsonyi köblös földje, 6 kaszás rétje volt és 20 barmot legeltethetett a közös legelőn. Végül zálogbirtokában malmok voltak Kövesden.

33 A kuruc háborúk elülte után a XVIII. század konszolidálódása alatt megkezdődő nemesi investigációk ezt a területet is ismételten átfésülik. Az 1724. december 13-án tartott investigáció Pétervásárán Ivádi Gergelyt, Lászlót, Dávidot és Jánost írja össze.

34 A következő évben 1725-ben tartott investigáció alkalmával Gergely, László, János és Dávid Pétervásárán bemutatták II. Ferdinánd privilégiumlevelét is.

35 Az 1733-ban felvett investigációs iratban pontosan igazolják a Pétervásárán lakó Ivádiak a címerszerzőktől való egyenes leszármazásukat: Gregorius Ivádi filus Thomae in Armalibus specificati, Ladislaus et Dávid Filii Stephani Fily Joannis aeque in armalibus contenti, Johannes filus Joannis, fily itidem supra nominati Joannis in Armalibus appositi producunt Ferdinandii Il-di de dato Viennae 22. Mart. 1635. emanatas publicatas Ao eodem, 18. Április, sub generáli Congregatione huius Comitatui in Fülek celebrata pro parte Georgv Ivadi ac per ipsum consortis Dorothea Kofa (Kosa?).

36 Még Péter vásárán laknak az Ivádiak, mikor a Neoaquistica Commissio (Ujszerzeményi Bizottság) az ivádi birtokot is vizsgálat alá vette, s 1731-ben a Királyi Kúria ítélete az Ivádiak részét 3/4-ére szállította le, 1/4 részt a királyi fiscusnak ítélt oda.

37 Ugyancsak a pétervásári időben történik: Mocsáry László felhívja Ivádi Gergelyt, hogy mivel az ő örökségét a Pálffy családdal együtt bírják, a Pálf10