Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában • 5
fyaknák adják meg az őket illető bevételeket. Az Ivádiak ugyanis az idők folyamán arra nem emlékeztek, hogy a Mocsáry jussot együtt birtokolják a Pálffyakkal s nemcsak Ivádi Gergely, de Pálffy György is lefizette a zálogösszeget, csak arra, hogy a Pálffyak valaminő tutori jusson csalárd módon akartak bejutni Ivád birtokába. S ha törvénnyel nem ment a kitelepítésük, jobban ment erőszakkal. A közös jövedelemben, ami főleg makkoltatás idején a sertéstizedekből állott, a Pálffyakat nem részesítették. Mocsáry ezért — kinek a Pálffyakkal szemben is helyt kellett állni, hogy a zálogbirtokot használhassák, az Ivádiakhoz fordult. 38 Ha eddig nehéz volt a compossessorkodás az Ivádiakkal, az azután elkövetkező időkben még nehezebb lett. Mikor ugyanis beálltak a nyugodtabb idők, a Pétervásárától három kilométerre fekvő Ivádi puszta művelése közelebbről is lehetővé vált. Ivádon alig lehetett szántóföld, becslésünk szerint nem haladhatta meg a 150 magyar holdat. A mai 480 kat. hold, tehát 640 m. hold szántó csak jóval később, a század közepén, részben második felében, irtások útján alakul ki. Irtani helyben kényelmesebb volt, de még a nemzetség birtokát, ,,az ivádi pusztát" is így lehetett jobban kézben tartani. Pétervásárán már a Keglevich grófok lehettek az urak. Ott kastélyt építettek, s az Ivádiak addigi urasága megcsökkent. Ivád egy részét 1720-ban a megszorult Ivágyi (Dávidtól) Orczy József báró vette zálogba. 39 E zálogbirtok egy része eredetileg szintén a Pálffyaké volt. Pálffy János ugyanis 1729-ben kinyilvánítja, hogy Ivádi Dávidnak és maradékainak 18 ft. ellenében az Ivádi lápnál 1 köteles földet resignál, nemkülönben a harmad erdő részbeli jussának felét. Ezt a zálogbirtokot váltotta ki 1736-ban Ivádi Dávidtól Pálffy János, s azt még 1736-ban ugyancsak Orczy váltotta magához. 40 Ez még nem elég. Pálffy György is megunta az Ivádiak folytonos tiltakozását, háborgatását s főleg azt, hogy Erdőkövesdről nem tudta behajtani a járandóságait az Ivádiak okvetetlenkedése miatt. Már régen fenyegette az Ivádiakat: No várjatok Ivádiak, nem akartok velem megegyezni, de majd olyannak a kezébe adom, aki nem fél tőletek! A fenyegetést be is váltotta és a saját részét Orczy József báróval elcserélte egy váraszói házhelyért. O maga még 100 tallért kapott ráadásul. 41 Pálffy János, illetve fia György először Pétervásárán kapnak Orczytól egy házhelyet, amelyen eddig az Ivádiak laktak. De ez nem volt jó. Erre Erdőkövesden juttattak neki házhelyet. 42 Más Pálffy leszármazó is eladta jussát Orczy Istvánnak. Pálffy Anna fia, Berze Tamás 12 Frt-ért, Pálffy Zsófia fia Antal Mihály pedig 80 Frt-ért. 43 Orczy József báró közelsége és térnyerése Ivádon fenyegetően meredt az Ivádiak elé. A hatalmas báróval már nehéz lett volna a kisnemeseknek ujjat húzni, s ezért jónak látták birtokaik védelmére taktikát változtatni. Orczy felé egyelőre barátságos arcot mutattak, viszont érdekeik biztosítására elhatározták, hogy kiköltöznek Ivádra. Az utolsó ténykedés még Pétervásárán 1733-ban Ivádi Gergely végrendelkezése volt, aki ez év november 5-én a pétervásári templomra hagyott 1 pejparipát, s miseszolgálatokra egy nagy sárga kanca csikóját. 44 Mint 1768-ban egy tamivallomás alkalmával Gáli János özvegye Sütő Ilona vallotta, mintegy 30 évvel előbb, tehát 1738 körül költöztek ki az Ivádiak, elsősorban Ivádi Gergely az akkori Ivagy pusztára. 45 Valószínűleg nem sokáig maradt ott, mert ,,mikor Ivád kiégett" Pótervásárára vitette vissza magát Gáli Márton házához s ott halt meg mintegy 60 éves korában. 46 11
