Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95
ez még megfelelt az MKP helyi szervezete irányvonalának is, de a szervezet fél év múlva már tovább lépett és mind tartalmában, mind távlatában már szocialista célokat fogalmazott meg. Előbbre akart lépni a tudományos az irodalmi a művészeti — a kulturális élet minden területén. Meg akarta ismertetni a város lakosságát a jelentős kulturális eredményekkel és forradalmi hagyományokkal rendelkező szovjet művelődés egy-egy vonásával. 24 Ez az igény-megfogalmazás egyben az 1945. július 25-én alakult Magyar—Szovjet Művelődési Társaság (MSZMT) gyöngyösi csoportjának terveit is tartalmazta. A Szovjetunió, ,,amely most már közvetlen szomszédunkká vált. . . elsőrendű érdekünk annak értékeit feltárni", amint azt a csoport megalakulását és kezdeti tevékenységét méltató újságcikk írta. 25 A szabadművelődési gyakorlat korlátlan érvényesülését a színjátszó-, ének- és zenekari csoportok különféle rendezvényei bizonyították. A helyi sajtó mindezt továbbra is híven közvetítette. A célok nagy része 1947/1948-ra is megmaradt, miközben élesedett ideológiai-politikai megfogalmazásuk. A Mátravidék a Parasztszövetség szószólójaként a következőket szögezte le: ,,{A) művelődés minden alkalmának és eszközének megteremtésén kell fáradozni. . . Népfőiskoláink, közművelődési tanfolyamaink, vezetőképzőink egytől-egyig azt a célt szolgálják, hogy minél több. . . tettrekész magyar paraszt állhasson ki a magyar élet megrongálódott gátjaira, védeni jelenünket és biztosítani jövőnket."™ A Gyöngyös és Vidéke eszmefuttatása a Népszava egyik cikke nyomán az ellenségeskedés hangjába csapott át: ,,(Nagy) cikk ünnepli a hazatért Hatvány Lajost. Az ünneplés helyénvaló: a magyar szellemi életnek ez az egykori vezéralakja meg is érdemli. Van azonban a cikkben egy mondat, amelyben a cikkíró alaposan elszólja magát. Ezt írja :^>Pedig mi, akik elhatároztuk, hogy kézbeveszszük az országot és hasonlatosságunkra gyúrjuk át, ha törik, ha szakad. . . <SZLEZ az elhatározás bizony már nem helyénvaló. Először is: kik az a »mi«c a kikkézbeveszik az országot 2 . A cikkíró és családjai Vagy baráti körei Vagy esetleg párt, ahová tartozik 2 . Nézetünk szerint a akik ezt az országot :»kézbeveszik<sc nem lehetnek sem egy csoport, sem egy még egy part sem. 27 A Gyöngyösi Barátság továbbra is a munkásművelődés fejlesztését szorgalmazza, és követeli, hogy így ,,az ország. . . a szellemi és kulturális emelkedettség hazája legyen". 29, A Gyöngyösi Néplap a kultúra szerepéről szólva kiemeli, hogy éppen a politikai szervezetek és szakszervezetek tehetnek a legtöbbet az elvi és a gyakorlati követelmények megvalósításáért. Az új, demokratikus kultúra és a tömegek kapcsolata széles alapokra került, s ezért hamarosan eljön az idő, amikor „városunkban meg fogja találni egymást a színház és a nép". 29 2. A Polgármesteri Hivatal és a Nemzeti Bizottság irányító és ellenőrző munkája A szabadművelődési korszakban a közművelődési munka tartalmi kérdései, például a műsorpolitika jóváhagyása és szervezeti problémái szorosan összefüggtek. Kezdetben Gyöngyösön ez az irányítás-ellenőrzés csupán a különféle helybeli rendezvények időegyeztetésére szorítkozott. Ez 1945 januárjától kezdődött, általánossá, elfogadottá 1946 novemberétől vált. Felelőse a Nemzeti Bizottság volt, de ugyanúgy egyeztette a különféle műsorigényeket (még á pártokét is) a város képviselőtestülete is, élén a polgármesterrel (Polgári Hiva99
