Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95

tal). Azonban a pártok rendez vény enyeit csakhamar a Nemzeti Bizottság az egyéb szervezetekét, egyesületekét a polgármester engedélyezte. Gyöngyös Város Szabad Népművelési Tanácsának megalakulásáig e két testület intézte (az egyre erősödő' MKP irányítás mellett) Gyöngyös kulturális közügyeit is. Az említett testületek gyakran hirdettek közös szervezésű, a város egészét átfogó kulturális megmozdulást. így az 1945. május 1-i ünnepség,a szeptemberi szüreti ünnep, a november 7-i évfordulón és a város felszabadulásának első éves évfordulóján rendezett emlékünnepség szerepelt a kiemelkedő, ún. központi rendezvények között.

30 A döntés jogát a vitás közművelődési kérdésekben a képviselő-testület vagy a polgármester gyakorolta. Egy negatív, idevágó eset: Elvetette a zeneiskola (színház) létrehozását célzó javaslatot. Más alkalommal viszont segített a rendkívüli tüzelőanyag juttatással a fűtőanyagban szűkölködő műkedvelő csoportokon, vagy épületet utalt ki a részükre, vagy pedig segélyezte azokat. Az utóbbira példa a testület 1946. október 16-i közgyűlése, amely 1000 forint működési segélyt szavazott meg az MSZMT-nek az 1946. augusztus 1 — 1947. július 31-ig terjedő időszakra.

31 Fokozott jelentőséget kapott a műkedvelőkre . vonatkozó képviselő-testületi vélemény. Az iparos dalkört úgy jellemezte, hogy „igen eredményes kultúrmunkát teljesítő énekkar"', az MSZMT-t pedig így: „Jelentős munkát végez a magyar társadalom demokratikus átnevelése érdekében."

32 3. Gyöngyös Város Szabad Népnevelési Tanácsának szerepe A vármegyei népművelési felügyelő 1946. február 8-án kelt levele még arról a sajnálatos tényről ír a polgármesternek, hogy Gyöngyösön nem alakult meg a Szabadművelődési Tanács.

33 Előkészítő tárgyalások után a polgármester, az MSZMT elnöke, az MKP, SZDP és az FKGP kultúrfelelőse valamint a gimnázium igazgatója közreműködésével február 12-én végre sor került a megalakítására. Ekkor a polgármester gyakorlatilag is átadta az irányítás és ellenőrzés jogát a népművelési munka terén e tanácsonak. Ennek ellenére éppen a Nemzeti Bizottság tevékeny szerepe miatt a vezetésre vonatkozóan a tanács tétova volt első képeseiben, s ezt a bizonytalanságot tükrözi az értekezlet jegyzőkönyve is. Saját működési alapelveit így rögzíti: A Népművelési Tanács munkájának társadalmi öntevékenységen kell alapulnia. Ennek ellenére csupán a kulturális nevelés (= irányítás) hivatalos szervei és a társadalmi szervek közötti munkaközösségnek tekinti magát. Mindezekből következik homályos megfogalmazása, hogy a „szervezkedés és a népművelési munka azonban mindig szabadon és felülről jövő ráerőszakolás nélkül történjék". Feltehető azonban, hogy ez, a kifejezetten a vármegyei központ irányító munkája iránti bizalmatlanság nem a népművelési gyakorlat hivatalos apparátusának szükséges, irányító munkája ellen szólt, hanem az esetleges dirigálgatást akarta kivédeni. A tanács minden téren, az ismeretterjesztés terén is széles körű aktivitásra számított. Éppen ezért úgy rendelkezett, hogy be kell kapcsolni a népművelési munkába a város minden társadalmi rétegét, „mert munkája csak így lesz eredményes".

u A célja: „Demokratikus magatartású, jellemes emberszemélyiség, az igaz, a szép és a jó szeretetére való nevelés, a felelősség érzésének kifejtése" több értelemben túlmutatott a kispolgári embereszményen. A népművelés területén a többek között megszüntette az egyházak befolyását, amikor kiemelte, hogy „a különböző felekezetek iskolán kívüli nevelési tevékenysége ne merüljön ki a felekezeti vitákban".

35 A lelkek újjáépítését csak a tömegekben elvetett nem 100