Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)
KÖZLEMÉNYEK - Bohony Nándor: Heves- és Külső-Szolnok vármegye ismertetése Kari Oottlieb von Windisch: Qeographie Kőnigreichs Ungarn c. művében • 80
Péter foglalta el, a következő évszázadokban feldúlták a székesegyházat, a káptalan először az Abaúj megyei Jászóra, majd Kassára költözött, ahonnan csak Telekessy István püspöksége idején tért vissza. A következő püspök, Barkóczy gróf Forcontrasti néven 5 építtetett egy órányira a várostól rendkívül pompás nyári kastélyt. Ez két hegy közt egy dombon állt, amelyen még néhány nyári lak volt látható. Bármilyen csillogó és pompás volt is mindez, utódjának mégis úgy tetszett, hogy e nagyszerű épületet megfossza pompájától és az enyészetnek engedje át. A közelben, egy nagyon szép erdőben alapított az imént említett Barkóczy püspök a nazarénusok" új rendje számára is kolostort, amely azonban most ugyancsak lakatlan. A város lakói nagyobbrészt magyarok, de németek és szerbek is lakják, akik kereskedéssel foglalkoznak, saját templomuk is van, és — minthogy sokat tettek a város felszabadításáért — tekintélyes kiváltságokat élveznek. A város 6543 forint és 33 krajcár hadiadót fizet. A külvárosban két különböző fürdő is van, amit az Eger folyó választ el egymástól. A folyón innen lévőket új, püspöki fürdőknek nevezik, és nagyon látogatottak. A folyó túloldalán találhatóknak viszont régi vagy török fürdő a nevük és Borsod megyéhez tartoznak. Mindkettő meglehetősen meleg vizű, és a legnagyobb eredménnyel használják mindenféle izületi betegség ellen. 7 Az itt termő bor túlnyomórészt a legszebb vörös fajtából való és az egyik legjobbnak és legegészségesebbnek tartják az országban. A fehér, amiből azonban kevesebbet termelnek, messze mögötte marad. A vár, amely a város fölött egy rendkívül magas és meredek sziklán áll, a várossal együtt számos ostromot és csapást élt meg. IV. Béla idején a tatárok pusztították el, 1442-ben pedig a husziták rabolták ki. Azután Perényi Péter kezére került, aki jelentős mértékben erősítette meg, 1548-ban Ferdinánd király megsokszorozta a védműveket. 1552-ben 60 ezer emberrel Ali budai 6 pasa vette ostrom alá, rendkívül erősen ágyúzta és a falak részét is lerombolta. A törökök városba történt benyomulását napjában háromszor verték vissza, és így 6000 embert veszítettek. Dobó István, aki oly hősiesen védte a várat, hűsége és bátorsága jutalmaként az erdélyi vajdaságot kapta. Az ostrom alkalmával a védők asszonyai is hősiességükkel tűntek ki. Forró vizet és hatalmas köveket vittek férjeiknek, hogy azokat a török fejére dobják, ők maguk is fegyvert fogtak és néhány töröknek levágták a fejét. Az ostrom néhány kiemelkedő eseményéről a 327. lapon az én Magyarország történetéről írott munkámban is szó esik. A várat 1596-ban nagy hévvel Mohamed szultán vette ostrom alá. Miután az ostromlottak hat napon át a leghevesebb ostromokat állták ki, felgyújtották a várost, és a várba vonultak vissza. A török azonban napjában tizenkét ostromot indított és végül valószínűtlenül nagy veszteségek árán vette be. Ezalatt Miksa főherceg is megérkezett, hogy felmentést hozzon, azonban túl későn. Hősiesen rajtaütött a törökökön, vágta őket, és egész tüzérségüket, valamint a tábort is elfoglalta. A csata, amelyet a törökök egrinek neveznek, nekik 20 ezer emberbe került, a császáriaknak szintén nem kevesebbe mint 12 ezerbe. 1606ban ismét megkísérelték visszavenni a várat, azonban eredménytelenül kellett elvonulniuk, 1687-ben azonban megegyezés révén megszerezték. 8 Mezővárosok: 1. Heves, amely azelőtt jelentős helység volt és a megye nevét adta. Lakói magyarok, és egy katolikus plébániája van. 2. Maklár lakói hasonlóan magyarok, és egy katolikus plébániája van. Katolikus plébániával rendelkező falvak: 1. Abony, 2. Felsődebrő, ahol
