Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖZLEMÉNYEK - Bohony Nándor: Heves- és Külső-Szolnok vármegye ismertetése Kari Oottlieb von Windisch: Qeographie Kőnigreichs Ungarn c. művében • 80

nagyon jó és szép dohány terem, 3. Detkő nemesi székhellyel vagy kastéllyal. 4. Domoszló, 5. Erdőtelek, 6. Kál, 7. Kápolna, postai váltóállomással, 8. Karácsond, 9. Méra, 10. Felsőnána, 11. Egerszalók, 12. Tárkány, itt sárga csíkos, szürkés- valamint ezüst erezetű feketemárványt bányásznak. 13. Verpelét. 14. Visznek. A reformátusoknak Atyán (Atány) van parókiájuk. KÜLSŐ-SZOLNOK VÁRMEGYE Külső-Szolnok vármegye (Comitatus Szolnokiensis exteriőr, Aussere Solnoker Gespannschaft) e név két másik vármegyétől különbözteti meg, amelyek közül az egyik Erdély határainál fekszik és a Közép-Szolnok nevet viseli, és egy másiktól, amely magában Erdélyben van és Belső (Szolnoknak) nevezik. Hossza mintegy 9, szélessége azonban csak 3—4 mérföld, északon Heves keleten Szabolcs és a Nagykunság, délen Csongrád és Békés, nyugaton Pest és a Tisza határolja. A folyó felső részét is átszeli és mindenféle hallal bőségesen látja el. Ez az egész vidék egyébként, mivel Hevessel van egyesítve, annak csak egy járását alkotja, amelyet tiszainak neveznek, és 5 mezővárost, 36 falut számlál, amelyekben 16 katolikus és 21 református egyházközség van. Ez az ispánság csaknem egészében sík vidék, kevés az erdő és ezért faanyagban nagy hiány van. Földművelése különben fejlett, a szarvasmarhatartás jelentős. Nyulat és szárnyasvadat gyakran találni. A Tisza vidéke gyakran van árvizeknek kitéve. A lakosság többsége magyar,, azonban kevesen vannak ahhoz, hogy egy ilyen nagy területet meg tudnak művelni. Mezővárosok : 1. Füred vagy Föred, közepes helység református parókiával és magyar lakosokkal. 2. Szolnok, Solnokum népes helység katolikus plébániával, ferences barátok kolostorával és egy királyi sóhivatallal. Lakói magyarok, németek és szlovákok. Az ott lévő vár, amelyet 1549-ben gróf Salm Miklós császári parancsra épített, mind jellegénél, mind adottságánál fogva az ország egyik legtekintélyesebb erőssége volt. Délről a Tisza, északról a Zagyva mossa és erről a két oldalról valóban bevehetetlen. A török háborúban azonban sok kárt szenvedett. Amikor 1552-ben a vár alá érkeztek a törökök, igen könnyen foglalták el, mivel az őrség kishitűségből kereket oldott. 1596-ban Miksa főherceg vette ostrom alá, a közbejött rossz idő miatt azonban semmit sem tudott elérni. Ám amikor 1685-ben Mercy császári tábornok Eger ellen vonult, a törökök ezt a helyet is azonnal elhagyták és Egerbe menekültek; a várost így császári katonaság szállta meg, és a parancsnokságot Háusler generálisra bízták, amit egy évvel később Caraffa generális erősített meg. 3. Törökszentmiklós módos hely, mind katolikus, mind református egyházközséggel és magyar lakosokkal. 4. Tur vagy Túró a Berettyó partján, 5 mérföldre Szolnoktól. Magyarok lakják, jó népes helység, és kálvinista parókiája van. 5. Dévaványa hasonlóképp, református parókiája van, lakosai magyarok. Az alábbi falvakban katolikus plébánia van. 1. Alattyán, 2. Tiszabő, 3. Csépa, 4. Cibakháza, 5. Tiszaőrs, 6. Nagyiván, 7. Kisköre, 8. Nagykörű, 9. Kőtelek, 10. Tiszanána, 11. Pélly, 12. Poroszló, 13. Tiszapüspöki, 14. Sarud, Református parókiák azonban e helyeken vannak: 84