Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Heves megye gazdasági és társadalmi helyzete az abszolutizmus idején (A szegényparaszti- és munkásmozgalmak kezdeti évei) • 44

Heves megye gazdasági és társadalmi helyzete az abszolutizmus idején (A szegényparaszti és munkásmozgalmak kezdeti évei) Bevezetés Heves megye szegényparaszti és munkásmozgalmának átfogó története még nem készült el. A felszabadulás előtti polgári történetírást, helytörténeti kutatást nem érdekelte ez a terület, vagy pedig szélsőséges, ellenforradalmi szemléletű értékelést adott.

1 A munkásmozgalom indulásának kérdéseivel, fejlődési útjával a helytörténészek az 1950-es évek eleje óta foglalkoztak. Figyelemre méltó monográfia jelent meg az 1918/1919-es időszakról, valamint a második világháború alatt és után kibontakozó mozgalmakról.

2 Heves megye szegényparaszti és munkásmozgalma a szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Az 1848/1849-es polgári forradalom és szabadságharc bukását követő nyílt terror megtestesítői, valamint az önkényuralom, a Bach-korszak, Schmerling-provizórium hivatalai és intézményei mindent elkövettek, hogy az osztrák tartományok sorába kényszerítsék hazánkat. Népünkre az idegen elnyomáson kívül a feudális terhek maradványai is nehezedtek. Ezek ellenére a forradalom új korszakot, a feudalizmussal szemben a kapitalista fejlődés útját nyitotta meg hazánk előtt. A kettős vármegye, Heves és Külső-Szolnok, az ország akkori megyéi között a hatodik legnagyobb volt. Az összevont megye még 1569-ben alakult ki, s ezt a státuszt az 1848/1849-es törvények sem módosították, nem állították vissza önálló vármegyékké.

3 A kettős megye életéből Heves megyéét fogom tüzetesen vizsgálni, bár az önálló megyévé válását csak az 1876: XXIII. te. mondta ki. A társ, Szolnok megye és a többi, szomszédos megye életét a fontosabb összefüggések megvilágítása miatt érintem.

4 Heves vármegyét éppen úgy érintették az általános politikai, társadalmi, gazdasági események, mint az ország egyéb területét: ennélfogva a sajátos eseményeket és összefüggéseket eleve az értékelések középpontjába állítom. A nemzetiségek problémái elenyészőek a többi megyéhez képest, nem színezik különösebben a vizsgált korszakot.

5 44