Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Heves megye gazdasági és társadalmi helyzete az abszolutizmus idején (A szegényparaszti- és munkásmozgalmak kezdeti évei) • 44

A parasztság az abszolutizmus idején A jobbágyfelszabadítás jogi-politikai téren gyökeres változást hozott. Megszűnt a parasztság egységes, földesúri kötöttsége, s ezzel megszűnt a paraszti osztályegység is. A jobbágyság intézményének megszüntetésével, a nemesi kiváltságok felszámolásával, a polgári jogegyenlőség bevezetésével, a hivatal- és birtokbírhatás szabadságával új társadalmi-gazdasági feltételek alakultak ki.

6 A feltételek azonban korlátozottak voltak. Az úrbéres alapon addig is birtokolt föld a telkes jobbágy tulajdonába került. A parasztság 60%-át kitevő zsellérség (Heves megyében 70%) azonban semmit nem kapott.

7 Mivel a nagybirtok túlnyomó szerepe folytán a mezőgazdaság a tőkés fejlődés porosz útjára tért, egyrészt vékony gazdagparaszti réteg alakult ki, másrészt sokezres paraszttömeg jutott nyomorba. A jobbágyfelszabadító törvények nem határozták meg pontosan az úrbériség fogalmát, ezért a földesurak az irtás-, a haszonbérelt-, a maradvány-, a dohány- és kenderföldek után a korábbi szolgáltatásokat követelték. Az aldebrői zselléreknek továbbra is fizetniük kellett mind a szőlőföldek, mind a bérelt majorságföldek után járó szolgáltatásokat.

8 A birtokos parasztok is megsínylették a nagybirtok nyomasztó súlyát a Grassalkovich- és a debrői uradalom szomszédságában, a grófi és bárói, valamint az egyházi nagybirtokok mellett. Például az egri érsekség legelő- és erdőelkülönülési törekvése érzékenyen érintette a kisbirtokos parasztokat; a fedémesiek 1850 nyarán is tovább kérik a volt, szabad, közös legelők használatát.

9 A tagosítással járó földgyarapodások egymás után idézték elő a pereket, mutatván, hogy az 1853. március 2-i Úrbéri pátens képtelen ezt a folyamatot békés útra terelni. Ez a császári pátens vagy úrbéri nyílt parancs éppen a bizonytalan jogi helyzetet akarta megszüntetni, de inkább azúrbéresek kárára volt, mint hasznára. Ugyanis a zsellérek ezúttal sem részesülhettek például a közlegelőkből. A mátraalji és Eger-vidéki szőlőföldek hovatartozása szintén sok ütközést tartogatott. Heves megyében legfeljebb a jobbágyfundusok, belső házhelyek kertjébe telepített szőlők minősültek úrbéri eredetűnek, míg a dézsmás szőlők túlnyomó részét, vagyis a szőlőhegyeken telepített szőlőket gazdáiknak önerejükből kellett volna megváltaniuk.

10 A városok paraszti és parasztpolgári lakosai erejüket meghaladó kölcsönöket vettek fel, hogy de facto is megválthassák magukat a földesúri birtok jog alól. Gyöngyös város összlakója nevében vette fel a 90 000 Ft összegű kölcsönt az Országos Pénzalaptól, és kötötte meg az örökváltság-szerződést 1852. október 10-én.

11 A 89 birtokosnak kifizetett 142 878 Ft váltságösszeggel ,,a város határában ezideig szokásban volt mindennemű földesúri járulékokat, adózást, a földesurak pedig minden házas és hazátlan zsellért, dézsmás szőlőt örökre felszabadítanak bormérettetési taksákat megszüntetik, űrbéli járulékaikból mostanáig fennmaradt minden hátralékot elengednek, azok további behajtásáról önként lemondanak eziránt pereiket, s az ítéletek végrehajtását beszüntetik.,"

12 Eger városa 1854. december 10-én kötötte meg földesurával, gr. Bartakovics Béla érsekkel adézsmamegváltási szerződést, amely szerint 50 000 Ft összeg kifizetése ellenében örökre megszűnt a szőlődézsma, a város parasztpolgárai pedig szabad tulajdonosaivá lettek az általuk használt szőlőbirtoknak.

13 Heves vármegye volt jobbágysága az 1868:29. te. alapján válhatott végre ténylegesen is tulajdonosává az úrbéri terhektől, a szőlődézsmától is végleg megszabadított, a földesuráétól elkülönzött és tagosított földjeinek. A nagybirtokrendszer fennmaradásából eredően a birtokviszonyok kedvezőtlen alakulása, a szegényparaszti földigény megoldatlansága a falusi la45