Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖZLEMÉNYEK - Szecskó Károly: Adalékok a Heves megyei munkás- és parasztmozgalmak történetéhez (1929—1944) • 90

gyűlést tartott, ahol megjelent a főtitkár is. A főtitkár hozzászólásában szervezkedésre és összetartásra szólította fel a bányászokat. Hangsúlyozta, hogy a helybeli üzemnél foglalkoztatott bányászok fizetése a legalacsonyabb a magyarországi bányászok között. Elmondta, hogy ebben az ügyben járt az iparügyi miniszternél is, akitől ígéretet kapott, hogy kényszeríteni fogják a vállalatot a munkabérek felemelésére. A gyűlésen a helyi csoport elnökévé Orosz Mártont, alelnökévé pedig Kakuk Antalt választották meg.

46 4. A Magyarországi Építőmunkások Országos szövetsége Szervezkedése Pálos vörösmarton 1938. januárjában a községben ifj. Vas István helybeli kőművessegéd megindította az építők szakszervezetének megalakítását. Ebben támogatói Bodócs János és Bodócs Oyörgy helybeli kőművességedek voltak.

47 • . / • IV. A munkásság sztrájk- és bérmozgalmai 1. 1931. január 23-án Eger és a megye vezetőit felkereste a helybeli munkanélküliek küldöttsége Mácsai János vezetésével. Először a főispánt keresték fel, akit arra kértek, hogy a népkonyhai étel helyett a munkanélküliek nyers állapotban kapják meg a természetbeni segítséget. Ezt követően a munkásotthon részére tüzelőanyagot kértek. A kérések teljesítését a főispán megígérte. Ezután a küldöttség a polgármestert kereste fel, aki szintén segítséget igért.

48 2. Az Istenmezeje határában lévő bányatelepen foglalkoztatott bányamunkások már régóta sérelmezték, hogy a bányaüzem vezetősége a napi 8 órás műszak után bérfizetés nélkül 5—6 órás pótműszakot végeztet velük. A munkabérükből pedig különböző ürügyekkel bizonyos részt büntetés címén levonat. A bányászok sérelmezték a szakmánybérek igazságtalan megállapítását is. 1936. június végén az említett sérelmeiket Írásba foglalták és felterjesztették az Iparügyi Minisztériumba, az illetékes bányakapitányságnak és a bányaigazgatóságnak. Kérték a sérelmezett pótműszakok és büntetéspénzek eltörlését, a szakmánybérek igazságos elbírálását, valamint a csillések és segédvájárok egy-két évenkénti magasabb fizetési fokozatba való előléptetésének bevezetését. A bányaigazgatóság a kérelem előterjesztése után 1936. július 1-én a sérelmek megvizsgálását és orvoslását megígérte. Állítólag a pótműszakokat nyomban meg is szüntették. A munkások egyéb sérelmeit azonban nem orvosolták, ezért 55 bányamunkás július 10-én szabályszerű felmondás után otthagyta a bányát. Az információk szerint a munkából eltávozott 55 bányász közül 6 fő újra jelentkezett munkára, akiket a bánya visszafogadott. Ebben az időszakban Balogh István, Vizberger István egercsehi és Berecz László egerbocsi lakos bányamunkások az egercsehi és az egerbocsi bányatelepen foglalkoztatott munkásokat arra buzdították, hogy az istenmezejei bányászokhoz hasonlóan ők is követeljék munkabérük felemelését és a pótműszakok eltörlését. Az említett három bányászt a bányaigazgatóság elbocsájtotta.

49 3. A galyatetői üdülő építésénél dolgozó munkások 1937. október 8-án sztrájkba léptek. Követelték az alkalmazásukkor megigért 66 filléres órabér fizetést. Márovits Antal építésvezető ekkor kijelentette, hogy Magyar Sándor 98