Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖZLEMÉNYEK - Szecskó Károly: Adalékok a Heves megyei munkás- és parasztmozgalmak történetéhez (1929—1944) • 90

munkavezetőt nem hatalmazta fel arra, hogy 66 fillért Ígérjen a munkásoknak, hanem csak arra tett Ígéretet, hogy 48—66 fillérig terjedő órabért fizetnek majd érdem szerint a munkásoknak. ifj. Vas István pálos vörösmarti lakos október 2-án a rosszul fizetett munkások nevében a 66 filléres órabér folyósítását követelte, amelyet az üzemvezető mérnök megtagadott. Ekkor kezdődött el október 8-án a sztrájk. Október 10-én a munkások és a munkaadók között megegyezés jött létre, az építésvezető megígérte, hogy minden munkásnak 62 filléres órabért fog fizetni. Erre a munkások október 11-én felvették a munkát. A gallyatetői építkezésnél foglalkoztatott munkások közül a történtek idején Babics János, Barta József ifj. Bernáth Mihály ifj. és Vas István pálosvörösmarti lakosok a munkások körében a MÉMOSZ által kiadott röplapokat terjesztettek. Ezért őket a gyöngyösi rendőrőrs kihágás miatt a gyöngyösi járási főszolgabíróhoz feljelentette.

50 4. A nagybátonyi bányaigazgatóságon 1937. november 18-án bérfizetés alkalmával 29 szállítómunkás béréből fejenként 4 pengő 24 fillért levontak, mivel a csillék kerekei fékezés közben megrongálódtak. A bányaigazgatóság a kerekeket a munkások béréből levont összegből akarta helyreállítatni. November 19-én az érintett munkások közül négyen felkeresték Bortnyák István bányatanácsost, és a levonás visszafizetését, valamint a 19 filléres órabérüknek 25 fillérre való felemelését kérték. Kérésüket a bányatanácsos elutasította, s erre november 19-én este 27 fékezőmunkás sztrájkba lépett. November 20-án Nagy Imre mérnöknél 9 sztrájkoló munkás jelentkezett és ismét kérte a levonás visszafizetését. Miután ez megtörtént, ezek a munkások még aznap munkába álltak. Nagy mérnöktől a levonás visszafizetésekor az órabérek felemelését is kérték, amelyet a mérnök elutasított. Mivel ebben az ügyben döntés nem született, 18 munkás még továbbra is sztrájkolt.

51 5. Az előző pontban említett nagybátonyi bányásztrájk 1937 december végén ért véget. Mivel a bányaigazgatóság fizetésemelést nem adott, 6 sztrájkoló munkás más munkahelyet keresett, 12 munkás pedig az eddigi 19 filléres órabérért dolgozott tovább. November 28-án a bányászszakszervezethez tartozó bányamunkások a szakszervezeti elnök lakásán bizalmi értekezletet tartottak, ahol újabb bérkövetelésről tárgyaltak.

52 6. Az 1937. november 28-i megbeszélésen tervezett újabb bérkövetelést a munkásság nem terjesztette elő, mivel a tervezett sztrájk kitörése előtt az igazgatóság a vájároknak és a segédvájároknak 15, a külszíni munkásoknak pedig 10%-os béremelést adott.

53 7. 1938. júliusában a galyatetői építkezéseknél foglalkoztatott pálosvörösmarti és gyöngyösi kőművesek 60—66 filléres órabérüknek 65—69 fillérre való felemelését kérték. Kérésüket a munkaadó elutasította, ezért 48 építőmunkás július 25-én a munkát abbahagyta és munkahelyéről eltávozott.

54 8. 1940. június 17-én az apci kőbánya 100 munkása bérkövetelés címén sztrájkba lépett.

55 B. Adalékok a parasztmozgalmak történetéhez I. A Független Kisgazda, Földműves és Polgári Agrárpárt tevékenysége 1930. október 12-én, a békési gyűlésen megalakult az új kisgazdapárt: tel-