Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖZLEMÉNYEK - Voit Pál: Giovanni Adami vitatott művei Egerben • 87

Giovanni Adami vitatott művei Egerben Az „Archívum" 6. számában Kovács Béla tollából „Johannes Pliczner lapicida" címmel közlemény jelent meg. A Heves megye műemlékei c. topográfiában (továbbiakban = Topográfia) az egri volt ferences templom kapuját és a mellette álló feszületet Giovanni Adami műveként attribuáltam. (Topográfia I. K. 277,278. 1., 303. kép és 306, 307.1., 323. kép, valamint II. k. 366.1) Kovács Béla ugyanezeket a műveket — újabban előkerült hiteles adatok alapján -—Pliczner József alkotásaiként értékelte. Kovács „érthetetlennek" tartja, hogy a rendház alamizsna-naplóinak adatközlései miért szakadnak meg 1784ben, holott a III. kötetben a következő évtizedekből is értékes művészettörténeti vonatkozású adatok vannak, így többek között a kapu és a mellette álló feszület elszámolási tétele. Szerinte ezekből világosan kitűnik, hogy a két mű mestere a sokat foglalkoztatott egri kőfaragó Pliczner József volt. El kell ismernem, hogy ez a kimaradt adatcsoport a templom feldolgozásának kétségkívül hiányossága, s igen helyes, ha az ilyen hiányosságok, esetleges tévedések bizonyos kiegészítő kutatások során — a jövőben is — korrigálódnak. Kijelentem azonban, hogy tőlem számon kért — Pliczner adatait tartalmazó — III. kötet nem volt a kezemben, az egri levéltárban iratanyagot nem kutattam, s ilyen vonatkozású regeszta, vagy adatcédula sem jutott el hozzám. A több tízezer adat gyűjtése, rendezése és feldolgozása során egy ilyen „kihagyás", ha sajnálatos is, talán mégsem „érthetetlen". Meg kell jegyeznem azonban, ha a Plicznerre vonatkozó adatok a megfelelő időben kezemhez is jutnak, a szóban forgó két emlék művészét akkor is Giovanni Adami luganói kőfaragó, szobrász és márványos személyében jelöltem volna meg. Természetesen akkor ezen alkotások kivitelezőjét Pliczner Józsefet is említhettem volna, bár semmiképpen sem úgy, mint az „egri stílus, az ante Agriana" egyik kialakítóját. Kovács Béla idézi a „Tervek, mesterek és a mű" című tanulmányomat, s úgy tűnik joggal olvassa a fejemre szavaimat, hogy „a stíluskritikai, tipológiai, formatörténeti módszerek, a pusztán hipotézisekre és szellemes kombinációkra épített irányzatnak gyakran igen tetszetős eredményét egyetlen váratlanul felbukkanó elszámolási, kifizetési, vagy szerződési adat összeomlással veszélyezteti. . .". A Plicznerre vonatkozó, s Kovács Béla által nagyon helyesen közzé is tett adatsorozat a fönti szentenciáimra valóban csattanó példa. 87