Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az Egri Víz története • 27
ba kerültek szolgálatunk során, a készítményt a rend testvér'patikájában sem állíthatták elő. Hogy mennyire féltve őrizték az Egri Víz titkát, bizonyítja, hogy 1771-ben és 1772-ben megtagadták a kassai testvérpatika részére is a receptura kiszolgáltatását. Az erre vonatkozó feljegyzések a jezsuita patika jogutódját, a Magyar Király gyógyszertárat a XIX. század második felében birtokló patikusok tulajdonában voltak. 28 Valóban, az egri jezsuita patika fennállása 59 esztendeje alatt ott tevékenykedő 11 apothecarius a szerzetesi engedelmesség és fegyelem szellemében megtartotta az egriek számára az Egri Víz értékes receptúráját. Ennek azért is nagy jelentősége volt, mivel a gyógyszertár bevételei jelentékeny mértékben segítették a rend különböző jellegű egri fejlesztéseit. Feleletet kívánunk nyerni arra a lényeges és érdekes kérdésre is, hogy végül ki volt az Egri Víz első készítője, feltalálója. Bár ezt egyetlen irat sem említi, de mindenképpen bizonyosnak látszik, hogy az Simon Ferenc jezsuita „apothecarius" s egyben ,,infirmarius ,i ', azaz betegápolással és gyógyítással is foglalkozó fráter volt. A rend História Domusából meglehetősen jól összeállítható Simon életrajza, illetve gyógyszerészi működése. Az Erdélyben, Szászrégen városában született fiatalember 1728-ban tette le a szerzetesi fogadalmat, majd gyakorló ideje letöltése után első gyógyszertári beosztását Egerben kapta, ahol 1733—1734-ig tevékenykedett. Ezt követően a rend kassai, az ausztriai leobeni, judenburgi patikája után Zágrábba került, ahonnan Szakolcára helyezték. Rendkívül jelentékeny Simon Ferenc szakolcai működése 1741 és 1745 között, ahol ő létesítette a rend gyógyszertárát. Onnan ismét Egerbe került, ahol 16 esztendőn át, 1741—1761-ig ő vezette a rend patikáját. 29 Halála után azt jegyezték fel róla rendtársai a História Domusban, hogy ,,csak maga által ismeretes különböző keverékeket és több gyógyító port, végül minden gyógyszert^ 0 készített" a betegek nagy használatára, mely medicinákat még távoli országokba is nagy eredménnyel kérték. A kiváló gyógyszerész emléke azonban — mint írták ,— tovább él emberségében, tovább él saját feltalált poraiban, melynek pontos leírását, azaz receptúráját lepecsételten találták meg (,,sub sigillo reperta est"). 31 Láthatjuk tehát, hogy Simon Ferenc korának nemcsak kiváló képzettségű patikusa, de orvosa is volt, kinek készítményei már életében külföldön is keresettek voltak. Az egri jezsuita gyógyszertár ezek szerint már a XVIII. század derekán exportálta is Simon Ferenc gyógyszerkülönlegességeit külföldre, — kétségtelen, hogy elsősorban (vagy éppen kizárólag?) az ottani testvérpatikák számára. Simon egyébként jó orvos hírében is állott, — halála is ily tevékenysége során érte. Gróf Barkóczy Ferenc, aki egri püspökből lett esztergomi érsekprímás, s így jól ismerte a frátert, 1761-ben Bécsbe hívatta, hogy egy Sopronban súlyosan betegen fekvő grófot gyógykezeljen. A kiváló orvos-gyógyszerész azonban az úton súlyosan megbetegedett s augusztus 9-én meghalt. 32 Úgy véljük, hogy a fentiek ismeretében, konkrét adat híján is Simon Ferenc jezsuita apothecarius és infirmarius személyében jelölhetjük meg a híressé vált Egri Víz feltalálóját, aki a Telekessy alapítványával életre hívott egri jezsuita patika legkimagaslóbb gyógyszerésze volt. Az Egri Víz eredetét kutatva, hihetően a középkori eredetig visszanyúló ,,magyar királyné vize" (aqua regináé Hungáriáé, eau de la reine) volt az, 33
