Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az Egri Víz története • 27

amelyből, mint alapötletből feltehetően az kialakítást nyert. Ez a gondolat egyébként felmerült már dr. Baradlai János gyógyszerész-történészben is.

33 A ,,magyar királyné vize" a hagyomány szerint eredete Róbert Károly király második feleségéig, Erzsébetig, Lokietek Ulászló lengyel király leányáig nyúlik vissza, aki még 80 esztendős korában is oly egészséges és fiatalos volt, hogy magyar palotást, és lengyel mazurkát táncolt. Erzsébet e rugalmasságát állítólag e gyógyszernek köszönhette, illetve annak tulajdonították általában. Podagathari Ferenc ciprusi főnemes hagyatékában 1606-ban talált feljegyzés ezt látszik alátámasztani, melyet állítólag maga a királyné írt. S bár a kutatások a kéziratot hamisítványnak minősítették, vitathatatlanul bizonyítja azonban azt a tényt, hogy 1606 előtt a magyar királyné vize nevű medicina már messze földön ismeretes volt. A kézirat szerint ugyanis a 72 esztendős, súlyos kösz vényben szenvedett királynét egy remete pap által elárult gyógyszer olyannyira meggyógyította, hogy mint írta „minden tetteimben megvidultam, s mintegy egészen megifjodtam, ábrázatomban megszépültem." A kézirat ily formában közli a királyné vize receptjét is: ,,Három rész négyszer lepárolt égetett borban két rész rozmaringvirágot kell áztatni. . . "

34 Bármiként is áll a dolog, az bizonyos, hogy a XIV. században a királyné vize már ismeretes volt, mert Arnoldus de Villanova életrajzában ez olvasható: ,,Es bereitete Rosmaringeist, das spaeter so berühmte ungarische Wasser," (Elkészítette a rozmaring alkoholos kivonatát, a később oly híres magyar vizet.)

35 A magyar királyné vize a XVIII. századvan is ismeretes volt Európaszerte. Az 1715-ben meghalt Nicolas Lemery párizsi gyógyszerész-orvos, aki az akadémia tagja is volt, Gours de chymie c. munkájában kémiailag is foglalkozik az ,,eau de la reine d'Hongrie"-val.

Z9 A Magyarországon is érvényes Pharmacopea Austriaco-Provincialis 1775., 1776., 1778—1779. és 1780. évi kiadása is tartalmazza még az Aqua Regináé Hungariae-t, mely összetétele szerint Spiritus rosmarini, azaz a rozmaringvirág szeszes kivonata.

37 * * * Miután Simon fráter meghalt, a patika élére Neussel Jakab jezsuita patikus került,

38 s tisztét ott egészen 1773-ig, a rend magyarországi feloszlatásáig betöltötte, sőt a gyógyszertár kamarai kezelésbe való vétele után is ő maradt a patika gondnoka 1775-beli elárvezéséig.

39 Az alábbiak során fogjuk majd látni, hogy miért foglalkoztunk ily részletesen Neussel személyével is. Neussel, mint a patika vezetője, jól ismerte az Egri Víz „titkát", azaz receptúráját, s éppen ő volt az, aki nem volt hajlandó átadni azt a rend kassai ,,Ad oculum Dei"-hez címzett gyógyszertárának sem.

40 * * * Mivel az Eger-patak, vagy ahogyan gyakorta emlegették: az Eger vize gyakori áradásai a városban visszatérően kisebb-nagyobb károkat okoztak, s a város valóságos csapásává vált, ezért a patak vizét egy szellemes kis latin nyelvű versben szembeállították a gyógyszerként használatos Egri Vízzel. Bona Agriensis aqua Officina sola nata Deus modo quam avertat Montibusque hanc retardat Bemper nobis áliena Aqua illa nubigena.

11 34