Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Gyöngyös város XVIII. századi igazgatásáról (A város főbírájának 1794-ben lezajlott pere) • 5

11. Az Encsi és Benei puszták jövedelmeit; (— nevezetesen hány boglya széna — az abból felállított kazal szelte, hossza hány öl? Az őszi és tavaszi búza mennyi? Hány csomó a majorságból és mennyi a dézsmából való? Mennyi a vám a malmokból?. . .) — pontosan, tételenként („nevezetesen") határozzák meg. Azt is határozzák meg, hogy ezekből mennyi lesz az esztendőre való komissió, mennyi marad meg, s a tervet a tanácsnak a választottak jelenlétében mutassák be. 12. A nótárius pontosan vezesse, hogy a négy nagy országos vásáron hány cédulát vettek meg számszerint: könnyű, súlyos, vagy szabad árúért. Könnyű árúért 7, 17, 20, 30 krajcáros, súlyos árúért 1, 2, 3, 4, 5 forintos cédulát. A földesurak által szabadon fölhajtott 1, 2, 10, 20, 40, 80 és száz darab marhára vagy sertésre kiadott cédulából ki-ki mennyit vitt el és mennyit hozott vissza. 13. Pontosan jegyezzék a kapukhoz kiküldött deputátus urak, hogy hány mázsa vas, szalonna, kősó, bála dohány, bor, hány darab barom, sertés, s milyen jószág és mennyi jött be a vásárra. 14. A fent említett írott cédulákat a helypénzszedőknek kijelölt deputátus urak másfajta, kimenő cédulával cseréljék fel, s a különbséggel egytől egyig a 24 választott előtt a tanácsnak számoljanak el. 15. Hány cédulát használtak fel külön-külön; mennyi hasznot jelentettek az eladott cédulák, erről is számoljanak el a 24 választott előtt; — ebből mennyi esett a kiadásra („Igazságos Szükségre"), mennyi maradt meg, ami a város tőkéjéhez (capitalis) állítható. 16. Sem a szegényebbek sem a tehetősebbek ezután a közterhet ne viseljék, mint ,,előbb a fertálymesterektől hajtva mint valami cégéres tolvajok a piacot tisztítani, . . . a város árnékszékeit is nemes kiváltsággal bíró becsületes mester emberek és azok gyermekeinek. . ." ne legyen szabad. 17. Ezért, hogy minden botránkozás, ízetlenség, hamisság megszűnjék, vállalják a polgárok, hogy fizetnek inkább 300 forintot, s nem kell részt venniök a város időnkénti robotjában. így mind a szegényebb, mind a tehetősebb a közterhektől egyformán megszabadul, — így pl. a favágástól, mosatástól, az óbesterháznál tett szolgálatoktól, kivéve a vármegye munkáit. 18. A fent említett összegekkel december 15-ig pontosan („szorossan") számoljanak el. Mivel a fogadott munkások fizetésére nem használják fel minden évben a 300 forintot, a megmaradtat december. 15. után a négy fertálymester ossza el a város házainak javítására. 19. ,,Currens levélhordás" gyakran szükséges. A hajdúkat azért tartja a város, nem pedig ,,más privátumokra, hanem a közjónak hasznára, könnyebbségére^. Hogy e feladatot minél tökéletesebben el tudják látni, a hajdúk közül egy, szolgálatához lovat kapjon. (". . .egyet lóval szolgálatot tenni akarjuk. . .") 20. A fent javaslatokat a bíró, a tanácsbeliek, vagy akármelyik a tisztséget viselők közül, köteles legyen a publikummal megtartani, tisztségük elvesztése mellett. ,,Igy a fenti pontokat betartva minden ravaszság, irigység, átkozódás gyökeresen kipusztul; és egyedül csak az egy valóságos igazság, felebaráti szeretet, isteni félelem, az elöljárókhoz ártatlan engedelem, az Úrhoz félelem, hívség, minden nap egymásért való imádkozás legyen majd. — Ugy legyen." Ezután nemcsak a világi, hanem az isteni rendtartásokat is javítsák meg. Legyen kötelessége a tanácsnak és a választottaknak, hogy főképpen a sátoros, jelesebb ünnepeken a körmeneteken jelenjenek meg a polgárok. Fáklyával az Oltáriszentség mellett szolgáljanak „szembetűnő buzgósággal'''. 18