Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Gyöngyös város XVIII. századi igazgatásáról (A város főbírájának 1794-ben lezajlott pere) • 5

len kezelése, sikkasztás, a köz vagyonának, jövedelmének maga hasznára fordítása), melyek alól Nagy Károlynak tisztáznia kellett magát. A harminckét vádpont tulajdonképpen magába foglalta Gyöngyös város jövedelmeit, azok forrását; egyúttal a jövedelem kezelési módjára, a haszon hováfordítására, az elszámolásra is fényt derített. (A jövedelemforrások közül a vizsgálat nem foglalkozott az állandó, az adókból befolyt jövedelmekkel, a taxások befizetéseivel, azok adminisztrálásával, kezelésével). A város jövedelmeiről, melyeket gondatlanul kezelt a tanács Az első vizsgálat kérdéseiből és az azokra adott válaszokból Gyöngyös város jövedelemforrásaira, azok kezelési módjára, az elszámol ókra és elszámolásokra az alábbiak derültek ki. A perceptor domesticus, a házi pénztár gondnoka gondozta általában az árendákból, a bérletekből befolyt jövedelmet. Ezek: — Az évenként négy alkalommal megtartott országos vásár jövedelme. — A patika és a mészárszék bérlete (árendája). — A nemesek és a jobbmódú gazdák, s minden polgár, aki tehette, a közmunkát, a város robotját pénzzel megválthatta; (...az robotosoktul fizettni szokott obiigentiák az Contributionalis Cassaba tétetnek. . .") — ennek összege. — A Bene-patakon volt tizennégy malom és tizenhét kallómalom bérletéből származó jövedelem. — Az Urbán- és Bertalan-napi vásárra felhajtott állatok legeltetéséért fizetett összeg. — A ,,Mátra Czédula" váltásából származott bevétel, amit a lakosok évente egyszer fizettek.

39 — A makkoltatásból, sertéstartásból származó bevétel akkor, amikor a jó makktermés idején a legeltetést bérbeadták. (Máskor fizetés nélkül engedték a város erdeit a köz használatára.) — A zsindely árából, amit eladtak. — A Somor nevű kaszáló bérlete és a bérbeadás előtt termett széna eladásából befolvt pénz. (Bár többnyire a szénát a város a maga szükségére kaszálta le). -— A kőbánya bérleti díja. — Az Encsi pusztai kukoricaföld váltságából származott pénz. — A sarjú, — mely ritkán termett ugyan, és rendszerint a városé maradt, de ha eladták, ennek ára is. — A vármegyétől kapott segítség (ínség idején). A vásárbíró számolt el: — A 104 hetivásár és a napi piacok jövedelméről. (De csak egy összegben az év végén.) — A városi rőfök, mérők, iccék kiadásáért és használatáért járó taxa fizetéséről. (Mivel ezek kölcsönzése legnagyobb részben az országos vásárokon volt szokásos, az inkasszált összeget is az akkori vásári jövedelmekhez csatolták). — A forspontból származó jövedelemről. — A város négy feles-malmából származott vámok összegéből, az évi számadásban. 12