Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége Heves megyében • 1945—1948 • 80

zsőt, a gyöngyösi mezőgazdasági középiskolából Tóth Jenőt, a hatvani állami kereskedelmi középiskolából dr. Bernáth Józsefet. „Nevezett tanárok népszerűségük és demokratikus magatartásuk folytán, igen alkalmasaik a tanárelnöki teendők elvégzésére."

83 A megyei titkár 1947 áprilisában, majd szeptemberében levélben kérte a NÉKOSZ főtitkárát, illetve titkárságát, hogy a szervezendő gyöngyösi népi kollégium igazgatójának egy helybeli, demokratikus gondolkodású, képzett középiskolai tanárt nevezzenek ki. A javaslatot a NÉKOSZ4cözpont és a helyi vezetés elfogadta, s a kiszemelt tanárt kinevezték.

84 Jelentős harcot vívott a szakszervezet az általános iskola megteremtéséért is. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. augusztus 16-án adta ki az általános iskola létrehozására vonatkozó rendeletét. Annak megvalósítása azonban nem volt probléma nélküli.

85 A pedagógusok szakszervezete országos választmányi ülése 1946. december 22-i határozatában a legerélyesebben követelte a 8 osztályos, egységes, ingyenes és kötelező általános iskola megszervezését, s törvényerejű rendelet maradéktalan végrehajtását.

86 Megyénkben 1945 augusztusában szintén megindult a harc, az általános iskola létrehozásáért. A küzdelemben megyei viszonylatban is fontos szerepe volt az egri csoport titkárának, Darvas Andornak. Darvas a helyi sajtóban, szakszervezetben és a nemzeti bizottsági üléseken állandóan felszínen tartotta az általános iskolák megvalósításának kérdését.

87 Az általános iskola megteremtésével párhuzamosan folyt a munka a régi tankönyvek felülvizsgálatáért és az új tankönyvek kiadásáért. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1045 áprilisában kiadott, 1883/1945. sz. rendeletében követelte az iskoláknál használt tankönyvek felülvizsgálását.

88 A pedagógus-szakszervezet ebben a munkában is komoly szerepet kapott. Eördögh Ernő megyei titkár, az MKP 1945. június 11-i, megyei bizottsági ülésén javasolta a tankönyvek fokozottabb ellenőrzését.

89 Sajnos azonban a tankönyvek revíziója a tanfelügyelőségekben dolgozó régi szemléletű nevelők ellenállása miatt csak lassan haladt előre.

90 A pedagógus-szakszervezet megyénkben az eddig tárgyalt tevékenységi formákon kívül foglalkozott a nevelők szakmai képzésével, kulturáliis munkába való bevonásával, sőt tudományos tevékenységének kérdésével is. Az 1947— 1948-as tanévtől a szakszervezet megyei titkársága megszervezte a nevelők szakmai képzését. Ennek érdekében 1947 november végén 14 szakirányú előadásvázlatot küldött szét a nevelőknek. A vázlatokat a pedagóguscsoportoknak kellett kiosztaniuk olyan nevelők között, akik az anyagok feldolgozására és előadására képesek voltak. Ezeknek a nevelőknek 2—3 hetenként előadásokat kellett tartani a pedagóguscsoportok szervezésében. A témák a következők voltak: 1. A nevelők helyzete Magyarországon; 2. Az általános iskola problémái; 3. A dolgozók iskolái; 4. Az új középiskola; 5. A napközi otthonok és óvodák; 6. A népi kollégiumok; 7. Az iskolai önkormányzatok és az iskola belső szelleme; 8. Az úttörőimozgalom az iskolában; 9. A 48-as centenárium és az iskola munkája; 10. A magyar irodalomtanítás demokratikus felfogása; 11. A magyar történelemtanítás demokratikus felfogása; 12. A magyar földrajztanítás demokratikus felfogása; 13. A Szovjetunió iskolarendszere; 14. A szovjet pedagógia alapelvei.

91 Gondoskodott a szakszervezet a pedagógusok iskolán kívüli népművelésibe való bevonásáról is. A megyei titkár 1947. márciusában kérte a járási-városi csoportokat a szabadművelődési munkára alkalmas nevelők névsorának beküldésére. A hatvani járási csoport a következő szabadművelődési munkába be89