Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége Heves megyében • 1945—1948 • 80
vont nevelőkről tájékoztatta a megyei titkárt. Szabadművelődési felügyelő: dr. Bernáth József kereskedelmi iskolai igazgató, beosztottjai: Gömböcz József polgári iskolai igazgató, Sulyok Elemér gazdasági iskolai igazgató, Koncsek Piroska polgári iskolai tanárnő. 92 A szakszervezet által kezdeményezett és támogatott tudományos kutatásokról csak egri vonatkozásban kerültek elő adatok. Egerben már 1945. december 9-én létrehozták a pedagógus szakszervezeti csoport lélektan-pedagógiai szakosztályát. Ennek tagjai rendszeres lélektani kutató munkára vállalkoztak. 93 1947. februárjában pedig a szakszervezet kezdeményezésére megalakult az Egri Gyermektanulmányi Társaság. 9 * Ezzel majdnem egyidőben került sor az Egri Állami Gyermeklélektani Állomás létrehozására. A lélektani állomás megszervezését a szakszervezet kezdeményezésére a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter engedélyezte. A vezetője dr. Somos Lajos lett. Az állomás munkatársai sokrétű tudományos vizsgálódást kezdtek el (pályaválasztási és nevelési tanácsadás, Eger és vidéke iskolásgyermekei lelki alkatának vizsgálata stb.) 95 A pedagógusok körében végzett sokrétű szakszervezeti munka hozzájárult ahhoz, hogy a nevelők egyre inkább magukénak érezték a népi demokratikus társadalmi rendet. Természetesen ez a folyamat nem volt gyors, de alapjában véve felfelé ívelt. Egy 1946. február 13-án kelt jelentésben még ezeket olvashatjuk: „A tanítók általában pártonkívüliek (értsd — nem az MKP tagjai — Sz. K.), és a ( párt politikájával nem igen foglalkoznak. 96 1947 végén a jelentések szerint már a nevelők jelentékeny része helyesen látott, egyetértett a kommunisták politikájának számos vonásával. „Beszélgetés közben elmondták, hogy ezen keresztül látják biztosítottnak gazdasági és kulturális fejlődésünket." 97 A megye nevelőinek eszmei fejlődése tükröződött a pedagógus szakszervezeti taglétszám gyarapodásában és abban is, hogy közülük egyre többen léptek be az MKP-^ba. 1947. júliusában a megyében már 919 szakszervezeti tag tanár és tanító volt. 98 1947 folyamán a megyei titkár több helyen megszervezte a kommunista pedagógusok frakcióját. 1947. november végén már a következő frakciók léteztek: Egerben (vezetője: dr. Horváth Miklós), Gyöngyösön (vezetője Sályi János és Décsy Ferenc), Hatvanban (vezetője dr. Bernát József), Füzesabonyban (vezetője Pásztor János) és Poroszlón (vezetője Kristóf László). 99 A pedagógusok szakszervezete népi demokratikus forradalom korabeli történetének utolsó jelentős fejezete az iskolák államosításáért vívott harc volt. A pedagógusok megyei szervezete e harcban országos viszonylatban is élen járt. Ebben a munkában elévülhetetlen érdemeiket szerzett Sályi János megyei titkár. 1948. április 28-án a pedagógusok szakszervezete gyöngyösi járási csoportja a pedagógus csoportok közül elsőként foglalkozott az iskolák államosításával. Ezen a napon a járás 27 községéből 250 nevelő jött el Gyöngyösre, ahol egyhangú határozatban követelték az iskolák államosítását. 100 A gyöngyösi pedagógus gyűlést a „Közös erővel, közös elhatározással" indított akció példaképeként említette a szakszervezet országos központjának szervezési osztályvezetője. 101 A gyöngyösi csoport állásfoglalását követte május végén a pétervásári, a hevesi és a hatvani pedagógus csoportok döntése. 102 Az ország dolgozó népének, a szülőknek, pedagógusoknak, diákok java részének akarata 1948. június 16nén törvénnyé lett. Ezen a napon fogadta el a magyar országgyűlés a reakciót elsöprő többségében az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot. Megyénkben 203 iskolát (187 r. k. és 8 ref. és 8 magániskolát) érintett az államosításról szóló törvény. Ezen kívül államosítottak 4 felekezeti internátust is. Míg az államosítás előtt 203 iskola közül 97 90
