Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594—95. évi számadása • 5

Az egri vár 1594L\95. évi számadása (Második, befejező közlemény.) 3. Az uralkodó által a várnak juttatott rendkívüli jövedelem A) A jászok és a kunok adói Hogy ezt a különleges jövedelmet kellően értékelni tudjuk, lényegüket és eredetüket megismerjük, szükségesnek látszott a kutatást ebben az irányban is kiterjeszteni. Ezt a rövid áttekintést azért sem mellőzhetjük, mert részben számottevő jövedelmet jelentett, részben pedig e kérdés összefoglalása másutt nem található meg, s ezzel még Rúzsás sem foglalkozott, aki egyébként a jászoktól és kunoktól eredő várjövedelmekről csak igen kurtán ír.

1 A jászok és a kunok fejlődése zömében hasonló volt a székelyekéhez, azzal a különbséggel, hogy a szabad társadálom feudálizálódása az ő körükben meszszebb haladt. A jászok és a kunok az Alföldön, a székelyek területi különélésével szemben a már feudalizált magyar nép között széjjelszórva éltek, s így a feudalizmus alól kevésbé tudták magukat kivonni. A jászoknak a XIII. század közepén történt betelepedése után a királlyal szemben a személyi függésnek ugyanabban a viszonyában állottak, mint amely a szabad magyar dolgozók helyzetét a XI. század állami rendjében jellemezte. Legfőbb kötelességük azonban a hadi szolgálat volt, mely kezdetben lényegesen reálisabb terhet képviselt, mint a szabad magyarok katonai kötelezettsége. Az utolsó Árpád-házi királyok például főleg a jászkunok hadierejére támaszkodtak, s az 1330-as évekig a magyar haderő zömét ők adták. A jászkun köznép azonban már a XIII. századtól a katonai szolgálaton kívül adót („census") is fizetett a királynak.

2 Zsigmond király 1428. október 20-án kelt utasításából ismerjük, hogy a királynak fizetett adón, az úgynevezett censuson kívül, gabona- és bortermésükből az „afco"-nak („akones") nevezett kilencedet is meg kellett adniuk, ezenkívül pedig tegzes katonákat („pharatrarios seu homines exercituantes") késedeleim nélkül tartozik a megadott időben és helyre kiállítani, akiknek oda kellett vonulniuk, ahová az uralkodói parancs rendelte.

3 A Királyi Könyvek szerint 1496-ban csak a jászkun kapitányokhoz szegődöttek voltak mentesek a fizetés terhe alól.

4 A jászok és kunok nemzetségi szervezete a XIV. században fokozatosan feudalizálódott, majd pedig teljesen felbomlott és a század végére területi földesúri szervezetnek adta át a helyét. S ugyanebben az időben kialakult a jász5