Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594—95. évi számadása • 5

összegezve tehát a várnak jutott zsákmányharmad értékét, azt 1126 forint 3 dénárban állapíthatjuk meg. Láthatjuk tehát, hogy egészen tekintélyes öszszegre rúgott a várat megillető „proventus manubiális", s megértjük, hogy miért sarkallta az uralkodó és a kamara a zsákmány egyharmadának a kincstár számára való megszerzését. 5. Kereskedelmi tevékenységből eredő haszon A magyar végvárak gazdálkodásáról szóló gyér irodalom nem említi, hogy a jövedelem növelése céljából kifejezett kereskedelmi tevékenységet is folytatott a várak gazdasági vezetése. A Heves megyei Levéltárban őrzött, 1594—95. évi egri számadások vizsgálata eredményeként egyértelmű határozottsággal megállapíthatjuk, hogy a vár gazdálkodásában, ha volumenében, a befolyt nyereség összegét tekintve nem is volt különleges fontossága a jövedelmet növelő kereskedelmi tevékenységnek, de az határozottan kitűnik az adatokból, hogy láthatóan szorosan kapcsolódott a vár gazdálkodásába, s annak szerves része volt. Természetesen a bor, gabona stb. fölöslegét értékesítették, de az ez úton nyert jövedelmet itt nem vehetjük ismét számításba, hiszen azoknak értékét már bevételezésük nyomán a megfelelő kategóriába felvettük. Itt tehát kizárólag az eladás céljából vásárolt termények, termékek, illetve pénz helyett befolyt ipari termékek értékesítését vizsgáljuk. Benjámin Kaufni egri provizor számadáskötete ezeket a bevételi tételeket is külön kategóriába soroltán számolja el. („Introitus pecuniae ex erogatione diversarum rerum in lucrum Suae Maiestatis cedentes.") Itt tehát kifejezett kereskedelmi haszonról van szó. Északkelet-Magyarország nagy kereskedővárosaiból: Kassáról és Lőcséről is érkező kereskedők az egri vártól vásárolták a bort, és érte vagy készpénzzel vagy pedig szövettel, illetve vegyesen fizettek. Az így nyert értékes textilárut azután az egriek átvételi értéküknél magasabban adták el. Egy alkalommal a bor ellenében kapott posztót kétlovas kocsival Lengyelországba szállították értékesítés céljából. Ez az igen hosszú üzleti út egyébként 9 teljes hetet vett igénybe, és az emberek 16 forintnyi ellátási kiadásával járt. A bort vásárló kereskedő neve Lakhelye A borért adott textiláru Az egri vár haszna a posztó eladásából, forintban Gynt Gergely Kalmár János Lukin János Mezey Mihály Szabó Mihály és Liptay András Szabó Miklós Tyropol ill. Lőcse Kassa Kassa Kassa Tállya Kassa 47 vég kiznicer 12,5 vég karasia 10 vég karasia 50 vég karasia 36 vég karasia 12 vég karasia 143 25 20 100 72 12 A vár haszna a borért kapott posztó eladásából 372 forint. 13