Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594/5. évi számadása • 5
lálhatatlan mennyiségű adatra, melyeket a számadások szolgáltattak. Ezek forrása értelemszerűen kitűnik a szövegből. A számadáskötet rendkívül egyszerű és logikus felépítése révén azok pillanatokon belül megtalálhatók.) Az egri vár gazdálkodásának jogi rendezése Miután Habsburg Ferdinánd 1548-ban ~Perényi Péter halála után megszerezte az egri várat, fenntartásának anyagi biztosítására az egri püspöki birtokokra és jövedelmekre is rátette a kezét. Az uralkodó 1548 novemberében Oláh Miklóst nevezte ki egri püspökké, akivel azután december 20-án olyan egyezséget kötött, melynek értelmében a tiszta jövedelem 1/3-a illette csupán meg az egyházfőt, 2/3-a pedig a kincstáré lett, melyből l/3-ot a vár építésére, 1/3-ot pedig a katonák fizetésére kellett fordítani. 10 Oláh utódával, Veráncsics Antallal a király 1557. december 28-án megújította a szerződést. 17 Rövidesen azonban új alapokon jött létre egy megállapodás Veráncsics és a király között. Eszerint a püspök lemondott püspöksége teljes jövedelméről a kincstár javára, s így a vár, a püspöki birtokok, valamennyi jövedelemmel egyetemben kincstári kezelésbe került. 18 Az egyházfőnek csak az egyházi vonatkozású ügyek intézése maradt meg, 19 úgyhogy az uralkodó a túróci prépostsággal és a semptei vámból évente kiutalandó 8 ezer forinttal kárpótolta. Veráncsicsot. 20 Ez a jogi helyzet maradt fenn azután a későbbi püspökök alatt is. 21 Erre az alapjában gyökeres fordulatra azért volt elengedhetetlenül szükség, mert részben igen megszaporodott a várfenntartás költsége, de meg, — amint maga Veráncsics is írja, — természetszerűen alkalmatlannak érezte magát a kiépült apparátus felügyeletére. 22 2563. december 18-tól tehát az egri püspökség valamennyi birtoka és minden rendű jövedelme az egri várat volt hivatva szolgálni, és a püspök minden beleszólási jogáról lemondván, a püspöki javak és jövedelmek felett teljes egészében, szuverén joggal és módon a kincstár, a kamara intézkedett. A Heves megyei Levéltárban megtalált 1594—95. évi számadáskötet ennek megfelelően az egri vár, az egri püspökség minden rendű s rangú bevételeit és kiadásait tükrözi. A vár provizora Mivel a számadások készítője s hitelesítője a vár kinevezett provizora: Kaufni Benjámin volt, szükségesnek látszik megvizsgálnunk a provizori tisztséget, jogkörét és feladatait. A vár gazdasági vezetése 1548-tól kezdődően az ún. provizor (magyar szóhasználattal: udvarbíró) kezébe volt letéve, aki kezdetben a várparancsnokkal egyenrangú volt. Tudjuk, hogy Dobó nemcsak a vár parancsnoka, de egyben a vár provizora is volt. A későbbiek során azonban külön személyek töltötték be ezt a két fontos tisztséget. A vár provizorainak sorában találjuk Jakusics Ferencet, 1559-ben Zeleméry Lászlót, 1561-ben Reghy Kelement, 1562-ben pedig Peliny Bálintot, 23 akiknek a jogi helyzete nem változott. A vár tisztviselőinek a hatáskörét továbbra is az egri püspök határozta meg, a központi pénzügyi hatóságok csupán ezt ellenőrizték. 24 1564-től azonban, amikor teljesen a kincstár kezébe kerültek az egri püspöki javak, a helyzet gyökeresen megváltozott. A vár élére főkapitányt állított az uralkodó, akire a vár jövedelmeit és kezelésüket bízta. Ruzsás szerint ettől kezdődően az egri főkapitány mindazon jogokkal rendelkezett, mint melyekkel eredetileg a püspök bírt. 25 A továbbiakban 9
