Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594/5. évi számadása • 5

úgy vallja, hogy a provizort ettől kezdve a főkapitánynak rendelték alá úgy, hogy az csak „némi ellenőrző szerepet" játszhatott.

26 Kutatásaim szerint az egri vár főkapitánya ezzel a szinte korlátlan jogkörrel 1564-től mégsem rendelkezhetett, ugyanis egy királyi utasítás csak 1579. február 16-án rendelte el a vár merőben új gazdálkodási irányítási rendszerének az életbe léptetését. A bécsi Hofkammerarchivban őrzött okmány szerint az uralkodó 1579. február 16-án Bécsben kelt, s a kassai Szepesi Kamarához szóló leiratában elrendelte, hogy „proventus Agriensis per supremum eiusdem arcis capitaneum deinceps administrentur, ea ratione, ut principális quidem cura eorundem ipsi incumbat, provisor tamen, quera ipse nominare tenentur, quive suae maiestati... iuramento obstrictus esse debeat, eosdem proventus ope et auxilio dicti capitanei percipiat ex praecepto eiusdem in usum militum atque alias arcis necessitates eroget" s erről elszámol. A várkapitány Bódi Menyhértet „proventuum suarum" (!) tette meg provisornak, akinek majd két „lustrationum magister" és a „solutor campestris", — mint kiküldött biztosok a helyszínen magyarázták meg a kezelés új rendjét.

27 Ezek szerint tehát az új egri főkapitány, Nyáry Pál nevezte ki számadáskönyvünk készítőjét: Kaufni Benjámin provizort is. Természetszerűen nem vitás, hogy Kaufni kinevezését Nyárynak előzően a kamarával meg kellett tárgyalnia. Hihetően a legfelsőbb pénzügyi igazgatást az bírta rá erre az újszerű lépésre, hogy a vár egyre nehezebb gazdasági helyzetén, a csökkenő bevételekből adódó gondokon segítsen és a főkapitányt mintegy személyileg érdekeltté tegye a jövedelmek maximális behajtásában, valamint célszerű felhasználásában. A számadáskötet szerint ugyanis Nyáry Pál az egy esztendő alatt készpénzbeli „stipendium"-ot nem vett fel, nem kapott, csupán teljes ellátást élvezett várbeli saját konyháján, valamint különböző élelmiszert és bárányt vett át pontos elszámolás mellett a vár készleteiből. Ebben a gazdasági és pénzügyigazgatási rendszerben a vár főkapitánya a gondjaira bízott jövedelemből fedezte Eger vára kiadásait, fogadta fel és tartotta a meghatározott számú magyar és német katonaságot fegyverben. Amikor azután a XVI. század végén egyre apadtak a bevételek, már magának a főkapitánynak kellett fedeznie a hiányokat, illetve hiteleznie is kellett a várnak.

28 Számadásaink is arról vallanak, hogy idegen személyektől kellett a várnak kölcsönöket felvennie. A vár provizorát a kapitányhoz hasonlóan ünnepélyes keretek között iktatták be egri hivatalába. Kaufni Benjámint 1594. július 13—24. között, az Egerbe érkezett Kapronczay György szepesi kamarai perceptor és Szebeny János tokaji harmincados vezették be tisztségébe, miközben ünnepélyes lakomákra került sor a számadások szerint. A provizor fizetését és természetbeni járandóságát szerződés rögzítette. „Saját személyére" évi 500 magyar forint salláriumot húzott, de ezen felül 6 lótartás után további 120 forintot, 6 hordó bort és 120 quartale vernaliát (zabot). Mindezeken felül természetesen teljes ellátást is élvezett várbeli saját konyháján. 1594. november 5-től pedig a szepesi kamara további kedvezményként napi 6 pint bort engedélyezett asztalára. A provizornak, hivatala átvétele után, az egész várra vonatkozó részletes leltár kíséretében adták át a raktárkészleteket, mellyel távozó elődje után, mint nyitókészlettel számadásait felfektette. A bécsi közös pénzügyi levéltárban megőrizték azt az inventáriumot, melyben rögzített készleteket Nyáry Pál, az új egri főkapitány 1594. október 20-án átadott Kaufninak.

29 Egyébként Nyáry Pál tisztségét a számadáskötet szerint 1594. október 3-án vette át — 10