Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenysége 1945—1946-ban • 85
tikai bizottsághoz küldött jelentéseikben szén- és fahiányról panaszkodtak. 15 iskolának maradt fent jelentése, s ezek közül csak kettő rendelkezett kismenynyiségű tüzelőanyaggal. Az Orsolyák Római Katolikus elemi iskolájának 10 q fája, 48 az Érseki Római Katolikus Kereskedelmi Középiskolának pedig 50 q tűzifája volt. 49 A kultúrpolitikai bizottság az iskolák tüzelőszükségletének biztosítását egyik alapvető feladatának tekintette. A már korábban idézett 1945. augusztus 24-i, iskolákhoz intézett felhívásban úgy fogalmaztak a bizottság tagjai, hogy a tanintézetek szükségletei közül az ablaküveg mellett a másik legfontosabb a tüzelőanyag. A felhívásban a bizottság, mint már említettük, arra kérte az iskolákat, hogy küldjék meg a tüzelőanyag-szükséglet kiszámításához szükséges légköbméter kimutatást. 50 A tanévi tüzelőanyag-szükséglet fedezésének biztosítására a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Csirmaz Dezső közbenjárására 16 000 000 pengőt juttatott az egri iskoláknak. 51 A kapott összeg bizonyára nem fedezte az iskolák tüzelőszükségletét, s később ismét szükség lett volna újabb összeg kiutalására. Erre utal egy 1946. június 14-ről származó, a kultúrpolitikai bizottságnak készített feljegyzés is, amelyben azt olvashatjuk, hogy a tüzelőellátás a minisztérium pénzkiutalásán akadt meg. A minisztérium az 1945. októberében kért pénzt 1946. februárjában utalta ki. 52 Az 1945—46-os tanév rossz tapasztalatai arra késztették a bizottságot, hogy a következő oktatási év tüzelőszükségletének biztosítását saját maga oldja meg. A bizottság 1946. május 16-i ülésén a tüzelő biztosításával kapcsolatosan felmerült a szülők segítségének kérése, valamint az, hogy hívják fel az egercsehi bányászokat, havonkénti 2—2 vagon szén tartalékolására. A szén árát a szülők körében végzett gyűjtésből, illetve a minisztérium esetleges támogatásából akarták fedezni. 53 Az iskolák helyreállításánál említett 1946. június második felében tartott szülői értekezleten javasolt, a szülőktől beszedendő 5—10 liter bormennyiséget az újjáépítés mellett a tüzelőanyagra is akarták fordítani. A bányászoktól, vagy a bányából szerzett szenet a szülők segítségével kívánták az iskolákhoz szállítani. A szülői értekezleteken felmerült az is, hogy ha a csere útján nem tudnának szenet szerezni, akkor a tanévet már augusztusban meg kell kezdeni. 54 A bizottság 1946. június 26-i ülésének jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy miután nem sikerült Budapesten szénkiutalást kapni, a bizottság küldöttsége a szénellátás biztosítása érdekében kint járt Egercsehiben, s tárgyalt az üzemi bizottsággal és az üzem vezetőjével. A szülőktől összegyűjtött bort szénért ajánlották fel. Az üzemi bizottság 1 q szenet 7 liter borért akart adni, mivel ha olcsóbban adja, akkor a munkások rövidülnek meg. A bizottság, miután a cserét nem tartotta előnyösnek, az üzemi bizottság azt javasolta, hogy „ ... saját embereikhői szervezendő rohamcsapattal vegyenek részt a széntermelésben. A széntermelésben résztvevőknek lakást, kosztot nyújtanak, a fizetés pediq szénben történne." 55 Az egercsehi széntermelés megtörténtéről nem maradtak fenn adatok. Arról viszont vallanak a források, hogy az iskolák vásárlás útján szereztek szenet. A lajosvárosi iskola a begyűjtött 300 liter borból 100 q szenet vásárolt, a Deák Ferenc utcai iskola az összegyűjtött 560 liter borért 120—130q szenet szerzett. A károlyvárosi iskola a behozott 70 liter borért 14 q szenet kapott. 56 94
