Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenysége 1945—1946-ban • 85

2. Közreműködés az iskolai oktatás személyi feltételeinek biztosításában. Az iskolai oktatás tárgyi feltételeinek megteremtése mellett a másik fontos feladata a kultúrpolitikai bizottságnak a személyi feltételek biztosítása volt. Az iskolákban a személyi feltételek megteremtése a következőket jelentette: elegendő számú és felkészültségű nevelő alkalmazása, megfelelő igazgatók, igazgatóhelyettesek munkábaállítása, színvonalas szakfelügyelet javasolása, végül a tanulók rendszeres iskolába való járásának biztosítása. A bizottságnak a tanerőkkel, az iskolavezetéssel, a szakfelügyelettel kapcsolatos tevékenységéről nagyon gyér adatok maradtak fenn, így erről alig tudunk mondani valamit. A néhány megőrzött dokumentum azonban azt bizonyítja, hogy a bizottság ezzel a kérdéssel is foglalkozott. A már korábban tárgyalt 1945. augusztus 24-i körlevélben felhívta az iskolákat a tanerők adatainak beküldésére is.

57 Ez bizonyára azért történt, hogy a hiányzó nevelők pótlását segítsék. Erre vonatkozólag csak két adatunk van. A kultúrpolitikai bizottság 1946 július elején kérte Zatskó Gyula tanügyi tanácsost, a miskolci Tankerületi Főigazgatóságon, hogy Papp László állami tanítót Egerbe ossza be szolgálattételre.

58 A bizottság 1946. augusztus 9-i ülésén felmerült az iparos tanonciskola üresen álló igazgatói székének betöltése.

59 A kultúrpolitikai bizottságnak a színvonalas szakfelügyelet biztosításával kapcsolatos tevékenységéről csupán egyetlen adatunk van. A miskolci Tankerületi Főigazgatóság 1946. július 17-i, az egri Nemzeti Bizottsághoz intézett levelében helyi tanfelügyelői megbízatásokra tett javaslatot.

60 A javaslatba hozott személyek ügyében a kultúrpolitikai bizottság döntött.

61 A bizottság sokat foglalkozott az elemi iskolák tanulóinak beiskolázásával, a rendszeres iskolába járás biztosításával. Az elemi iskolák növendékeinek mintegy 50 százaléka az 1945—46-os tanévben nem járt rendszeresen iskolába. A bizottság a tanulók rendszeres iskolába járását akkor látta biztosítottnak, ha az iskolákat teljesen helyreállítják, s van elegendő tüzelőanyag.

62 A kultúrpolitikai bizottság 1946. június 26-i ülésén Ózdy Béla azt javasolta, hogy hívják fel a polgármestert a hiányzókkal való foglalkozásra. Kérjék tőle, hogy augusztus hónapban az eddigi iskolai hiányzókat jelentkezésre szólítsa fel.

63 Sokat foglalkozott a bizottság az iskolák tanulói számának arányosításával is. Ebben az időszakban a helyi felekezeti iskolák túlzsúfoltak voltak, az állami iskolák pedig elnéptelenedtek. Például a belvárosi iskolákban négy olyan osztály volt, ahol a tanulói létszám egy-egy osztályban a 20 főt sem érte el. Ugyanakkor Orsolyák elemi iskolájában 69 és 50 fős osztályok, a Lajosvárosi iskolában 61, 54, 51 fős csoportok is voltak.

64 A bizottság álláspontja az volt, hogy a tanulók elosztásának rendjét körzetbeosztással kell szabályozni. Minden iskolának meg kell határozni a beiskolázási körzetét, s egy-egy iskolába csak a saját körzetből lehessen gyermeket felvenni. A körzetbeosztás pontos megvalósításának érdekében új alapokra kell fektetni a polgármesteri hivatalban a tanulók törzskönyvezését, mert csak pontos törzskönyvezéssel lehet biztosítani a helyes körzetbeosztást.

65 3. Törekvések a diákok tanulási feltételeinek javítására Eger iskoláiba járó városon kívüli diákok többségének nem jutott hely az internátusokban. Ezek egy része szállásadóknál kosztosdiákként élt, sorsuk rendezetlen volt. Sok esetben a szállásadó erkölcsileg nem volt feddhetetlen. Éppen 95