Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenysége 1945—1946-ban • 85

Az iskolák tatarozásához az államsegély nem volt elegendő. Továbbra is aggasztó volt az elemi iskolák helyzete. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium újabb anyagi támogatást nem ígért.

35 Az iskolák helyreállítását még 1946 júniusára sem tudták befejezni pénz hiányában. Ezért szükségessé vált a szülők segítségének kérése. A bizottság 1946. június 14-i ülésén elhatározták, a tanulók szüleinek megnyerését. Ennek érdekében a város elemi iskoláiban szülői értekezletek megtartását rendelték el. A bizottság iskolánként meghatározta, hogy kik legyenek az előadók és mit mondjanak. Ezenkívül a bizottság fenti ülésén az iskolák rendbehozatalának közvetlen intézésére tagjaiból egy szűkebb bizottságot is létrehozott: „.. .megbízza Lévay, Ózdy és Trajtler urakat, akik teljes jogú felhatalmazás alapján az iskolák berendezéseit a bárhol talált berendezési tárgyak felhasználásával legjobb belátásuk szerint állítsák össze."

36 Az 1945. június második felében megtartott elemi iskolai szülői értekezleteken a kultúrpolitikai bizottság kiküldötte a megjelenteket az iskolák helyreállításának támogatására kérte fel, s indítványozta 5—10 liter bor szülőnkénti megajánlását.

37 A szülői értekezletek eredménnyel jártak, és 1946. június 26-ig 35 hl bort ajánlottak fel az újjáépítés céljaira, ezenkívül fizikai munkát is vállaltak.

38 Az iskolák helyreállításának érdekében a bizottság azt is felvetette, hogy a tanintézetek tanulóinak szüleivel célszerű volna újjáépítési hozzájárulást fizettetni. Az ezzel kapcsolatos elképzelést a bizottság jogakadémia dékánjának 1946. május 16-án írott levelében fejtette ki, mivel feltevése szerint: „Az újjáépítés anyagi fedezetének ilymódon történő megteremtése elsősorban a jogakadémián volna megkísérelhető azáltal, hogy a jogakadémia hallgatói megfelelő összegű adópengőben egyszeri újjáépítési hozzájárulás fizetésére volnának kötelezhetők." Mivel a kultúrpolitikai bizottság az újjáépítés anyagi fedezetének megteremtésére irányuló fenti elképzelését az összes iskolákra ki akarta terjeszteni, kérte a jogakadémia dékánját, hogy annak bevezetésének tapasztalatairól tájékoztassa majd a bizottságot.

39 A jogakadémia igazgatósága a javaslatot elfogadta. Erre utal az, hogy a dékán 1946. május 20-i levelében 80 000 pengő újjáépítési hozzájárulás kifizetésére kért engedélyt az érsektől.

40 Az egyházfő ezt a kérelmet jóváhagyta. Arról azonban nincsenek adataink, hogy az összeget a hallgatók befizették-e.

41 A szülők segítségül hívása után az elemi iskolák helyreállítása meggyorsult. Különösen jól haladt a Deák Ferenc úti és a Lajos városi iskola tatarozása.

42 Ez utóbbi iskola ablakainak beüvegezése érdekében a kultúrpolitikai bizottság eljárt a miskolci Első Magyar öntött Üveggyár Részvénytársaságnál is.

43 Az újjáépítés meggyorsítása megkívánta a háború folyamán az iskolákban összegyűlt szemét és hulladék elszállítását is. A kultúrpolitikai bizottság ebben is segített. A megyei tanfelügyelő 1946. augusztus végén levélben kérte a bizottságot, hogy segítsen a népiskolák udvarán felhalmozódott szemét elszállításában, mivel a polgármesteri hivatal ígérete ellenére nem gondoskodott arról.

44 A bizottság a megyei tanfelügyelő kérését teljesítve, 1946. szeptember 5-én levélben kérte a polgármesteri hivatalt arra, hogy a tanév megkezdése előtt gondoskodjon a szemét elszállításáról.

45 A polgármesteri hivatal a kérést teljesítve, 1946. szeptember 10-i határozatában felhívta a városi Műszaki Ügyosztályt a szemétszállítás foganatosítására.

46 Égető probléma volt a háborút követő időszakban az iskolák tüzelőszükségletének biztosítása. Eger iskoláinak évi tüzelőszükséglete ekkor 200 vagon szert és 50 vagon fa volt.

47 Az 1945—46-os iskolai év küszöbén a tanintézetek majdnem teljes egészének egyáltalán nem volt fűtőanyaga. Az iskolák a kultúrpoli03